Arrabona - Múzeumi közlemények 7. (Győr, 1965)
Uzsoki A.: A győri és Győr környéki régészeti gyűjtés és kutatás története
kerüléséről, mely Aurelius Dorison sírköve volt. 1 ' 1 Lazius elszállította a követ Győrből Bécsbe saját gyűjteményébe. 15 A 16. század második felében a török terjeszkedés miatt Bécs védelmére az eddigieknél nagyobb méretben indult meg a győri vár megerősítése, s a munkálatokkal felszínre került újabb régészeti leletek között több feliratos kő volt. Ezek is Lazius bécsi gyűjteményébe vándoroltak, onnan a Bécs közelében fekvő Ebreichsdorffoa, Beck várkertjébe kerültek, ahol Clusius (Lescluse), a bécsi császári kertek igazgatója látta, feljegyezte róluk, hogy ezek „ex agro Raabensd" kerültek oda. 16 Mommsen négy győri oltárkövet jegyzett fel e gy ű j temény ben. 17 Római feliratos köveink iránti érdeklődést számos kutatónál megtaláljuk, ezekkel azonban nem foglalkozunk, mert tulajdonképpen Győr régészeti kutatástörténetéhez nincs közük. Megj kell azonban »említenünk Gruterust, aki Lazius és Clusius feljegyzéseit felhasználva emlékezik meg a győri kövekről is. 18 A Győrött és környékén előkerült római feliratos köveket említő 16—17. századi munkák szerzői nem tekinthetők helyszíni kutatóknak, mert ezek legtöbbje minden különösebb ellenőrzés nélkül átveszi az adatokat egy régebbi munkából. Felsoroljuk azonban Muratorius, Fabretius, majd Tollius, Marsilius, Draskovich, Milles neveit, 19 akiknél szintén szerepelnek a győri kövek. A 18. század legjelentősebb helyi kutatója és gyűjtője Torkos József. Győri születésű (1710—1791), korának híres tudósa, sokoldalú képzettségű evangélikus teológus. A Torkos család lakása Révfaluban egyemeletes barokk épület volt, mely valószínűleg a XVIII. század közepe táján épült. Hellebront Kálmán szerint itt egész kás alkimista laboratóriumot rendezett be és éjjelente a ház erkélyéről csillagászati megfigyeléseket végzett. 20 Polihisztornak nevezhetjük, ezt bizonyítja több tudományág területén alkotott kiváló műve. Állítólag híres kagylógyűjteménye is volt, de bennünket történetkutató, jelesen régészeti tevékenysége érdekel. Kanozsay Margit 21 fedezte fel a régészet számára a Győrött 1748nban a Győri Kalendáriumban (Calendarium Jauriense) megjelent művét, mely a Győr és Komáromi között talált római szarkofágról szól. 22 E munkája különlenyomatban ds megjelent 23 s közli benne a kőkoporsónak Tollius 'művéből' 2 ' 1 átvett metszetét. A mű régészeti értékelését Kanozsay adta meg, eszerint a kor színvonalán álló, az általános szakmunkákat jól ismerő és helyesen alkalmazó első hazai provinciális régészeti tanulmány. A kis könyv sajnos nem foglalkozik győri régészeti emlékékkel és nem is ismerünk tőle ilyen munkát. Kiemelkedő tehetsége és nagy tudása halála után is emlékezetes maradt, 1820-ban Fejér György 25 és Hrabovszky György 2G is megemlékeznek róla. 14 CIL III 4369. — Lovas, (145), i. m. 3—4. 15 CIL III, 414. — Lovas, (145), i. m. 16 Lovas, (145), i. m. 4. 17 CIL III 4359—4362. 18 Gruterus, (1707) és Lovas, (145), i. m. 5. 19 Lovas, (145), i. m. 20 Hellebront, GySz (1934) 337—338. 21 Kanozsay, (105), RD— DA 1. (1961) 61—69. 22 Torkos, (302), Meletema... (1748). 23 Torkos (303) Commentarius ... 24 Tollius, (1700). 25 TGy (1820) IV. 43—44. 26 Uo. III. 75. 7
