Arrabona - Múzeumi közlemények 7. (Győr, 1965)
Uzsoki A.: A győri és Győr környéki régészeti gyűjtés és kutatás története
jellegű volt. 431 Meg kell említenünk azonban Mithaynak a győri járás történetéhez adatokat szolgáltató régészeti lelőhely kataszterét. 432 Községenként, az őskortól az újkorig felsorolja az előkerült régészeti leleteket és azok pontos lelőhelyeit. Igen hasznos és helyes kezdeményezés, de kár, hogy csupán Lovas Elemér kéziratos lelőhelykataszterére és a múzeumi anyagra támaszkodik. Jelentős esemény volt a vár Sforza-udvarán az újkori kőtár (Vármúzeum) megnyitása 1957-ben, a Városi Tanács támogatásával. 1958^ban Uzsoki András lett a múzeum igazgatója. 1958—1962 között a múzeumépület felújítási és tatarozási munkálatai a tudományos kutatást háttérbe szorították. Korszerű múzeum igényeinek megfelelő intézményt kellett kialakítani. (17. ábra). 1959-ben terveztük megünnepelni a múzeum fennállásának 100 éves jubileumát, azonban az elhúzódó építési munkálatok miatt ez csak részben sikerült. A minisztérium támogatásával 1959-ben megjelentettük a múzeum első évkönyvét ARRABONA néven, mely a Győri Történelmi és Régészeti Füzetek szerény utódjának indult. Ezzel ünnepeltük a jubileumot, s a múzeum alapítóját, Rómer Flórist. Az évfordulóhoz méltó kiállítás 1962-ben készült a múzeum tudományos dolgozóinak, ezenkívül budapesti és vidéki régészek, kutatók együttes munkája eredményeképpen. 1962. június 9-én nyílt meg az egész emeletet magában foglaló régészeti, helytörténeti, természettudományi és iparművészeti kiállítás. (18. ábra). Száz év gyűjtőmunkájának és kutatásának eredményeit szemlélheti a közönség, Győr környékének őskorától napjainkig. A nyitás estéjén a múzeum udvarán a Filharmónia barokk hangversenyt adott Rómer Flóris és Reményi Ede első múzeumi célra rendezett hangversenyére emlékezve. A múzeum megnyitására a Magyar Régészeti, Művészettörténeti és Éremtani Társulat 1962. évi vándorgyűlését Győrött rendezte meg június 7—9 között. A gyűlésen Banner János, Oroszlán Zoltán és László Gyula egyetemi tanárok, Lengyel Alfréd, Jenéi Ferenc és Uzsoki András kutatók tartottak előadásokat a régészet, a helytörténet és az iparművészet köréből. Külön meg kell említenünk, hogy Banner János Posta Béláról tartotta értékes megemlékezését, melyre a nagy magyar régész rokonsága is eljött. László Gyula a győri Szent László hermáról szóló előadásához, a Püspökség bemutatásra engedédélyezte hazánk e nagyértékű ereklyéjét. 433 A múzeum fejlődése meggyorsult, az 1957-ben megnyílt Űjkori Kőtár után 1958 márciusában ugyancsak a győri vár kazamatáiban (Köztársaság tér) a Városi Tanács költségén elkészült a Római kori Kőtár, hol méltó elhelyezést nyertek azok a római feliratos és domborműves kövek, melyek egy része Czech János fácánkertjében és a hédervári Viczay parkban volt annakidején. 1963. októberében az Alkotmány u. 4. sz. alatti ún. Napóleon-ház első emeletén megnyílt a múzeum Képtára is. 434 (19. ábra). Meg kell említenünk a múzeum ok életében 1962 őszén bekövetkezett változást. A Művelődésügyi Minisztérium novemberi kollégiumi határozata értelmében a vidéki múzeumokat a megyei tanácsok kezelésébe kellett átadni. GyőrSopron megye valamennyi múzeuma, Győr, Mosonmagyaróvár és Sopron az év végén került átadásra. 1963-ban már megalakult a Győr-Sopron Megyei 431 Lásd az irodalomban Mithay címszónál 206—209 és 211—212 jelzéseknél feltüntetett cikkeket és kiadványokat. 432 Mithay (210), (1956). 433 Uzsoki (315), Arrabona (1963) 363—374. 434 Uzsoki (313), Arrabona (1962) 218. 73
