Arrabona - Múzeumi közlemények 7. (Győr, 1965)

Uzsoki A.: A győri és Győr környéki régészeti gyűjtés és kutatás története

megválasztása nem volt indokolt, mert tulajdonképpen ennek a világhírű természettudományi és néprajzi gyűjtőnek igen kevés köze volt a győri múzeumhoz. Az elnevezést az utóbbi években a megyei és városi tanácsban a múzeum előterjesztésére több esetben tárgyalták. A névváltoztatást, az alapító Römer Flóris nevének újrafelvételét indítványozták, de még ezidáig nem jött létre végleges határozat. A múzeum rendezését és a tudományos munkához szükséges alapok lerakását Szőke Béla kezdte meg, azonban 1951-ben súlyosan megbetegedett, s emiatt munkáját nem folytathatta. 1961-ben bekövetkezett haláláig nyugdíjasként sem szűnt meg dolgozni, sőt betegágyon alkotta élete legjelentősebb tanulmányait/'

22 1958-tól a múzeum külső munkatársa lett s ekkor jelent meg Győr honfoglaláskori és Árpád-kcri történetéről szóló tanulmánya,''

23 melyben ezt a korszakot tudományosan, a régész szemével világította meg. A helytörténeti kutatásnak dilettánsok részéről történő tudománytalan és sokszor káros művelése késztette a Győr név etimológiájának feldolgozására. Kimutatta, hogy tarthatatlan a 19. századi történetírásban elterjedt avar-gyűrű elmélet.

424 Közreműködött a Páliban 1959-ben feltárt honfoglaláskori sírok feldolgozásában és publikálásában/'

25 Élete legnagyobb műve a Régészeti Tanulmányok első kötetében megjelent munka, mely a honfoglaló és kora Árpád-kcri magyarság régészeti emlékeivel foglalkozik. Űj és jelentős eredményeivel járult hozzá a régészet fejlődéséhez/'

21

' Halála érzékeny veszteség volt a múzeum számára/

27 Szőke Béla megbetegedése után Mithay Sándor lett a múzeum vezetője 1952-től 1957-ig. A múzeum személyi tudományos létszáma római szakos régészfr-zel, néprajzossal és természettudományi muzeológussal bővült. így feladatköre tágult és kibontakozóban volt egy tájmúzeum képe. A régészeti kutatás főleg leletmentésekre terjedt ki, ezenkívül igen jelentős volt Mithay Sándor ásatása Győr határában az ún. Pápai vámnál, ahol 1952-ben és 1954-ben a zselizi kultúrába tartozó lakótelepet tárt fel cölöpökön álló ház, földbemélyített kunyhó és gödörlakások nyomaival/'

28 Római kori kutatás nagyobb arányban Árpáson folyt, hol Biró Endre későrómai temetőnek mintegy másfélszáz sírját tárta fel több évi leletmentő ásatás során/

29 Győr területén az építkezésekkel kapcsolatos földmunkálatok során előkerült leleteket mentettek meg. 1954-ben Barkóczi László a Káptalan dombon és a múzeum udvarán a tábor és a canabae rétegeit próbálta tisztázni, ásatási szelvényét — átvágva az őskori szintet — a szűztalajig mélyítette/'

50 Lassan megkezdték a néprajzi és a természettudományi gyűjtemény kialakítását, majd az államosításokkal bekerült képzőművészeti és iparművészeti alkotásokkal e gyűjteményszakok alapjait is lerakták. 1953-ban kezdődött meg a régészeti gyűjtemény tudományos nyilvántartásba vétele, mely sajnos az 1953-ban országszerte divatos brigádmunka nyomait viseli magán. A gyors és erőltetett munka eredménye az, hogy a valamikor jórészt hiteles és leletegyüt422 Lásd az irodalomban felsorolt munkáit. 423 Szőke (292), Arrabona (1959) 83—99. 424 Szőke (293), Arrabona (1960) 13—21. 425 Szőke (294), Arrabona (1960) 5—11. 426 Szőke (295), Rég Tan I. (Bpest, 1962). 427 Krammer, Arrabona (1962) 5—8. 428 Banner (7), RD—

DA (1960) 22—23. — AÉ (1954) 71., (1956) 96. 429 Biró (10), Kisárpási későrómai temető. AÉ (1959) 173—177. 430 Borbiró—Valló, (1956) 128—131., 73—75. ábra. Mithay (208), GySH (1955) febr. 12. sz. 70