Arrabona - Múzeumi közlemények 7. (Győr, 1965)
Uzsoki A.: A győri és Győr környéki régészeti gyűjtés és kutatás története
működésével régészeti kiállítást rendeztek, mely 1949. december 28-án nyílt meg és Győr környékének történetét mutatta be az őskortól a középkorig. 415 (15. ábra). A gyűjtő és régészeti kutatómunka 1947-nben indult meg. Ekkor került a múzeumhoz Mithay Sándor régész is, kinek közreműködésével, valamint Czigány Béla volt koroncói magángyűjtő bevonásával, régészeti ásatási hitel hiányában tervszerűen megkezdték Győr környékének terepbejárását a régészeti lelőhelyek pontos rögzítésével új lelőhelyek felfedezése céljából. A Városi Múzeum gyarapítására a város költségén Gyirmót Sebestagon későközépkori telepen ásatást végeztek szép eredménnyel. 416 Győrött a Széchenyi téren 1949-ben 17.hunkori sírt tártak fel. 417 A Városi Múzeum gyűjteményéről az első és utolsó kimutatást 1947-ből ismerjük. A háborús kiürítéssel megcsonkított gyűjtemény így oszlott meg: 418 Régiséggyűjtemény 1335 db Város- és ipartörténeti gyűjtemény 326 db Képzőművészeti gyűjtemény 49 Könyvtár 689 kötet Röviden itt emlékezünk meg Czigány Béla magángyűjtő tevékenységéről, aki ebben az időben a múzeum munkájában részt vett külső munkatársként és a további évek során is dolgozott. 1928-ban került Koroncóna tanítónak és az iskolás gyerekeknél játék közben régészeti leleteket és pénzeket fedezett fel, melyeket iskolai szemléltető oktatás céljából gyűjteni kezdett. Az idősebbek még emlékeztek Ebenhöch Ferencre, róla meséltek, s az ő példáján is felbuzdulva rendszeresen gyűjtötte a leleteket Bábotán és a község határának egyéb helyein. E szórványos anyagnak egy részéről fényképes nyilvántartása van, így hitelesnek tekinthető, Gallus és Mithay ezt munkáikhoz fel is használták. Numizmatikai és néprajzi gyűjteménye is van. 1938-ban került Győrbe, 1958-tól a Xántus János Múzeumban dolgozik, mint helytörténész. 419 f) A győri Xántus János Múzeum (1950—2963) A Városi Múzeum és a Rómer Flóris Múzeum egyesítése után hozzáfogtak a tudományos távlati tervek kidolgozásához és megkezdték az egyes gyűjteményszakok kialakítását és rendezését. Az államosítás során az aranytárgyak és aranypénzek a pannonhalmi főapátságnál voltak elhelyezve, 1950-ben ezeket is átadták az új múzeumnak. 420 Az 1949-ben megjelent 13. sz. törvényerejű rendelet szabályozta a múzeumok működését, meghatározta gyűjtő- és kutatóterületüket. A gyűjtőkörzetbe nem tartozó tárgyakat a múzeumok egymásnak megküldték, így a győri múzeumból is számos régészeti tárgy került évekkel később az illetékes múzeumokhoz. A kis egyiptomi gyűjteményt 1950-ben a Szépművészeti Múzeumnak kellett átadni/' 21 1951 j ben a minisztérium Xántus Jánosról nevezte el a múzeumot. A név 415 XJM irattára, a KOF 2.574—1949. sz. ügyirata és Szőke Béla jelentése. 416 Uo. Jelentés a múzeum 1947. évi működéséről. 417 Mithay (210), (1956) 32. — Párducz AAA (1959) 391. 418 Uo. Szőke Béla 21—1947. V. M. sz. jelentése. 419 Czigány Béla szíves szóbeli közlése. 420 XJM irattár 1950. évi akta. 421 Uo. Az átvételi elismervényen 18 egyiptomi tárgy szerepel. 69
