Arrabona - Múzeumi közlemények 7. (Győr, 1965)

Uzsoki A.: A győri és Győr környéki régészeti gyűjtés és kutatás története

Börzsönyi Arnold 1920-ban halt meg, életéről, munkásságáról a gimnázium így emlékezett meg: „Szaktárgyai mellett különösen a régészeti tudományokat művelte s e téren szerzett nagy szaktudása nevét országszerte ismertté és tiszteltté tette. Régiségtáruník az ő vezetése alatt fáradhatatlan kutatásai, ásatásai és utánjárása folytán rendkívül becses és ritka kincsekkel gyarapodott."

338 33 éves munkásságát összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a régészeti ásatások, a tervszerű gyűjteménygyarapítás, valamint a régészeti anyag tudományos feldolgozása és publikálása terén elért eredményei a múzeum történetében jelentős időszakot képviselnek. Sokoldalú működésére jellemző, hogy a pannonhalmi rendtörténetben ő írta meg Rómer Flóris és Méry Etel régészeti tevékenységét,

339 ezenkívül a gimnáziumi értesítőben külön tanulmányban dolgozta fel Rómer életét és munkásságát.

340 Eredményeit tekintve a múzeum legkiválóbb vezetői között tartjuk nyilván. d) Lovas Elemér újjárendező és kutató tevékenysége, a győri Bencés Rómer Flóris Múzeum (1922—2949) Börzsönyi betegsége, majd halála miatt 1919-től 1922 nyaráig Kalmár Gusztáv volt a hivatalból kinevezett múzeumőr. Eddig a múzeumőr együtt látta el a régiségtár és a természetrajzi gyűjtemény kezelését, Kalmár óta ez a feladat különvált. A világháború utáni nehéz gazdasági helyzet és az építkezések szünetelése nem tette lehetővé a leletmentéseket és a régészeti kutatást.

341 Lovas Elemér tanár 1922-ben Kőszegről került Győrbe,

342 s szeptembertől látta el a múzeumőri teendőket. (10. ábra). A múzeum és a régészeti kutatás történetét főleg az ő leírása és naplója alapján ismertetjük.

343 Lovas Elemérnek évek óta fejlődésben visszamaradt gyűjteményt kellett újból életre keltenie. Első munkája volt a gyűjteménnyel való ismerkedés és a rendezés előkészítése. 1924. május 14-én régiségtári naplót kezdett vezetni, mert ennek hiányában eddig csak a publikációk adtak az anyagról eligazítást. Naplójából idézzük a munka megindulását: „1922. szept. 1-én vettem át a múzeum vezetését. Rómer Flóris, Méry Etel és Börzsönyi Arnold, különösen ez utóbbi rengeteg anyagot hordott össze. Az anyagról azonban rendszeres katalógust, vagy leltárt nem találtam." A leltári szám és néhány adat volt a tárgyra ráírva, s ezeket a nyomtatásban megjelent cikkekkel, a numizmatikai anyagot az éremkatalógussal összevetve igyekezett a gyűjtemény azonosítását és hitelesítését elvégezni. E munkájában Alföldi András és Niklovits Károly numizmatikus éveken át segítségére volt.

344 Az előtte álló feladatokat és nehézségeket Alföldi Andrással beszélte meg, megállapították, hogy a jelenlegi helyiség a gyűjtemény számára kicsi és emiatt nem lehet az anyagot megfelelően kiállítani. Alföldi közvetítésére a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége azt javasolta, hogy amennyiben a bencés rend a múzeumi gyűjteményt átengedné kultúrház céljaira, az állam támogatást nyújtana. Lovas előterjesztésére a pannonhalmi főapát a tulajdonjog 338 GyBGÉ (1920) 16. 339 PRT VI/B. 476—479, 672—709. 340 Börzsönyi (39), GyBGÉ (1911) 1—40. 341 Lovas (120), (1927) 33. — Lovas (145), i. m. GySz (1937) 59—60. 342 GyBGÉ (1923) 3—7. 343 Lovas (145), i. m. 65. és Régiségtári napló a XJMA-ban. 344 Régiségtári napló 1—2. 56