Arrabona - Múzeumi közlemények 7. (Győr, 1965)

Dávid L.: A népi demokratikus forradalom Győr-Sopron megyében 1945–1948

pozícióba. A Gráb-gyárban sztrájkot robbantottak ki provokáció útján. A mun­kások jogos (és teljesíthető) követeléseit nem elégítették ki, sőt az igazgatóság megbízottjai nem jogos követelésekre „buzdították" a munkásokat. A sztrájkot a Baloldali Blokk pártjai és a szakszervezet leszerelték. Meggyőzték a dolgozó­kat arról, „ . .. hogy sztrájkokkal a jelenlegi helyzeten segíteni nem lehet", ezzel 'maguknak, jövőjüknek, a kialakulóban levő rendszernek ártanak. 110 A stabilizáció szükségességét — a spekulánsok, a feketézők rétegétől elte­kintve — 1946 tavaszán már a tőkések is elismerték. A feketézők és a spekulán­sok, akiknek az infláció a gazdagodást jelentette, a stabilizáció megakadályo­zására, illetve aláásására törekedtek. Az árukat részben eltüntették, részben csillagászati összegekre tornászták fel a vételárukat. A vármegyei nemzeti bi­zottság ez ellen úgy próbált védekezni, hogy június 27-én kérelmet intézett a kormányhoz: rögzítse adópengőben az ipari termékek árát. 111 Ugyanakkor a ha­tos bizottság javaslatot tett a rendőrségnek a feketézők internálására. 112 A vár­megyei nemzeti bizottság (munkáspárti tagjainak javaslatára) a spekulánsok ellen a következő határozatot hozta: mivel a forint aláásására törekvőkkel szem­ben mind gyakrabban felmerül az a panasz, hogy ,,... már az aranyat 17—18 pengőforintban kötik le . . . arra kéri a Bizottság a Kormányt, hogy azokra, akik a még meg sem született új pénzünket igyekeznek aláásni, a Kormány statá­riális eljárást helyezzen kilátásba." JJ3 Az infláció mértékére jellemző adat az új kincstárjegyek kibocsátásának mennyisége: 1946. I. 1946. II. 1946. III. 1946. IV. 1946. V. 1946. VI. 1946. augusztus 1-én (a beváltás napján) 1 forint = 200 millió adópen­gővel. ia A tőkések és a mögöttük álló kisgazda párt a stabilizációt külföldi segítség­gel (kölcsönnel) akarták végrehajtani. E terv mögött az az elképzelés is fellel­hető, hogy nyugati kölcsönnel az ország további szocialista átalakítását meg­akadályozhatják, a kapitalizmus erőit viszont megszilárdíthatják. A kommu­nisták a stabilizációt az ország belső erőforrásaira tervezték: a termelés emelése, a nemzeti jövedelem igazságosabb elosztása (adórendszer megreformálása, he­lyesebb ár- és bérrendszer, beszolgáltatási rendszer) alkotta a stabilizációs terv alapjait. (15. ábra 110 .) A. munkások a kommunisták javaslatát fogadták el. Ezt a nagygyűlések állásfoglalásaiban, de legfőképpen termelésükben mutatták meg. Munkaver­senyt indítottak, hogy minél előbb megteremtsék az új pénz árufedezetét. A vagongyáriak munkaversenye, röviddel a kezdeti lendület után, jelentős sike­110 Uo. II. évi 51. sz. 111 GYÁL N. B. iratok 552/1946. NB ikt. sz. 112 Uo. 559/1946. NB ikt. sz. 113 Uo. 547/1946. NB ikt. sz. 114 Elekes D., i. m. 296. 115 GyM II. évf. 167. sz. 116 XJM helytörténeti raktár 55 13 1 lsz. 0,7 billió pengő 4,6 billió pengő 37 billió pengő 600 billió pengő 93 000 billió pengő 2 227 819 000 billió pengő 114 538

Next

/
Thumbnails
Contents