Arrabona - Múzeumi közlemények 7. (Győr, 1965)
Dávid L.: A népi demokratikus forradalom Győr-Sopron megyében 1945–1948
küszöbölik (a vitát, nézeteltérést a létrehozandó összekötő bizottság tisztázza), 2—3. üzemi és megyei összekötő bizottságokat szerveznek, 4. olyan taggyűléseket tartanak, melyeken vendégelőadók tisztázzák a szükségszerű egységfront feladatait. (12. ábra 8 '.) (A kommunista pártnak 98, a szociáldemokrata pártnak 96 alapszervezete volt a megyében.) A győri szociáldemokrata vezetők az „Elmélet és gyakorlat" című, május 24-i cikkükben közölték az egységgel kapcsolatos állásfoglalásukat. A gyakorlat megköveteli az egységes cselekvéseket: pl. az üzemekben a tőkések ellen, a gazdasági talpraállást veszélyeztető sztrájkok leszerelése közben, tüntetésekkor a politikai és gazdasági reakció ellen stb. Az elmélet azonban — szerintük félreérthetetlenül — kimondja: ,,... a mai helyzet megköveteli a két pártot". „Nem érett . .. sem a gazdasági, sem a politikai helyzet arra, hogy a gondolat tudatosítása mellett a két párt valóságos egyesülését létrehozza." ,, ... a történelmi szükségszerűség megköveteli a két munkáspárt önállóságainak teljes érvényesítését azzal az ideológiai felismeréssel, hogy a társadalmi fejlődés törvényei ezt a mai két folyamatot az adott időpontban és adott helyen egyesítik." 88 Az egységes cselekvés érdekében V. 26-án fogadták és kiadták a Baloldali Blokk deklarációját: jó pénzt, egyenlő teherviselést, jó békét, demokráciát, munkás—paraszt szövetséget. 80 Megyénk gazdasági helyzete A baloldali erőknek sikerült visszaverni a reakció első nagyobb támadását. A kommunisták erejét mutatja, hogy ezzel párhuzamosan létrehozták a Baloldali Blokkot. A győzelem megszilárdítása volt a közvetlen feladat. Ennek feltétele a gazdasági élet fellendítése. Győr-Moson megyében 1946 júliusában 12 húsznál több munkást foglalkoztató üzem, 284 kisiparos, 22 nagykereskedő és 2067 kiskereskedő volt. 90 A termelést és a kereskedelmet akadályozta a nyersés az üzemanyaghiány, s ebből következően az áruhiány; legfőképpen az infláció, mely katasztrofális méretűvé vált. (13. ábra 91 .) ,,Az inflációs periódus egészét tekintve az élelmiszerfogyasztás — ... — átlagosan mintegy 40—50 %-os, 1946 nyarára természetesen ennél is kisebb méretű volt. Az iparcikkfogyasztás visszaesése viszont valóban a legnagyobb méreteket öltötte, s az infláció legsúlyosabb hónapjaiban szinte teljesen megszűnt." 92 Az egyre fokozódó pénzromlás a dolgozók számára szinte elviselhetetlen nélkülözést jelentett. A kommunista párt északdunántúli bizottsága már 1945 decemberében arról számolt be, hogy ,, . . . a megyében katasztrofális a közellátási helyzet, a kenyérjegyeknek csak 50 %-át tudják beváltani, cukor, só stb. nincs." 93 Megyénk lakosságának száma a természetes szaporodás és a hazatérések (nyugatról, hadifogságból) következtében növekedett. Pl. Győr lakossága (1941ben 57 190) 1945. február 6-án 37 668, 1946. áprilisában 50 000. 9 ' 1 A helyzet — 87 Uo. II. évf. 105. sz. 88 Uo. II. évf. 115. és 123. sz. 89 Uo. II. évf. 118. sz. 90 Uo. II. évf. 143. sz. 91 XJM helytörténeti raktár fotoleltár 9375 lsz. 92 Berend T. I., Újjáépítés és a nagytőke elleni harc Magyarországon 1945—1948 (Bpest, 1962) 81. 93 Tanulmányok a népi demokrácia történetéből. Molnár J., i. m. 339. 94 GyM II. évf. 89. sz. 534
