Arrabona - Múzeumi közlemények 7. (Győr, 1965)
Dávid L.: A népi demokratikus forradalom Győr-Sopron megyében 1945–1948
Hédervárott •— október 20-án — szerszámokat, kemencéket és 500 edényt javítottak meg. 7! ') Többször előfordult, hogy szociáldemokraták csatlakoztak a kommunistákhoz, s ez a munkás—paraszt szövetség mellett a munkásegységet is segítette. A kommunista párt —• országos szinten — követelte az ércbányák és a bankok állami ellenőrzését. Megyénk munkás és paraszt dolgozói egyetértettek a kommunista párt feladatmegjelölésével. A munkások látták, hogy az ércbányák államosítása közvetetten is az érdekük: a győri nehézipari üzemek és a mosonmagyaróvári Bauxitgyár nyersanyagellátása döntő a számukra is. A munkások a bankok államosításának politikai jelentőségét, a parasztság pedig gazdasági és szociális fontosságát látták meg először. A szegény- és középparasztok saját életük, múltjuk alapján ismerték meg — az árverezéseken keresztül — a bankok hatását. A munkások és a parasztok egységes állásfoglalása arra késztette a parasztpártot és a szociáldemokrata pártot, hogy a kommunisták javaslatára megalakítsák a Függetlenségi Fronton belül a Baloldali Blokkot. „A március 5-én létrejött Baloldali Blokkban kifejezésre jutott a munkásosztálynak a szegényparasztsággal alkotott szövetsége, mely a munkásosztály akcióegysége alapján jött létre. Célja a forradalmi átalakulás meggyorsítása volt.'' H0 A Győri Munkás, a szociáldemokrata párt megyei lapja április 14-én bejelentette, hogy befejezték a bankok állami ellenőrzésének előkészítését 81 , és május 25-én közölte: a nemzetgyűlés elfogadta a bányák államosításáról szóló törvényjavaslatot/ 2 A szociáldemokrata párt egésze nem értett egyet a szocialista rend megteremtésének csíráit jelentő intézkedésekkel. A Baloldali Blokkba tömörülés azonban megakadályozta ekkor, hogy a jobboldali, vagy középutas vezetői nyíltan a forradalom továbbfejlesztése ellen foglaljanak állást. Bán Antal az erőviszonyok kényszerítő hatására mondta el március 17-én Győrött: „ . . . belpolitikát tisztázó erőtényező a két munkáspárt együttműködése — egy osztály két pártja dolgozik vállvetve." ,,Ha egyes emberek nem követik a kommunista párt céljait és zavarják a pártunk működését, ezeket gerinces kiállással rendreutasítjuk." Beszédének későbbi részében vagy magát cáfolja meg, vagy a jobboldallal tudatja valódi állásfoglalását. „Félévszázados múltunk nekünk adja meg egyedül a jogot, hogy demokráciáról beszéljünk." „Mi önálló, a magunk útját megszabó párt vagyunk és ebből egy jottányit sem engedünk." A szociáldemokrata párt nem engedi magát ,, . . . sem jobbra, sem balra". Szurdy István ugyanezen a nagygyűlésen a bányák és a kulcsipar államosítása mellett foglalt állást. 8 '' A munkáspártok együttműködése folytatódott azzal, hogy a kommunista és a szociáldemokrata megyei vezetők (a pártok küldötteivel) közösen hallgatták meg ápr. 24-én a budapesti nagygyűlés szónokait. Szántó Z. és Medey I. megállapították: ,,. . . mennyire fontos a becsületes, őszinte együttműködés". „Célkitűzéseink azonosak és ha tempóbeli különbség van is a két munkáspárt között, ez nem lehet akadálya az együttműködésnek." (11. ábra 84 .) Az ülés határozata: ,,. .. az együttműködés akadályainak kiküszöbölése, ennek céljából egy héten belül közös vezetőségi ülés összehívása.. ." Módszerként a kommunisták 79 DSzN II. évf. 236. sz. 80 Ságvári Á., i. m. 226. 81 GyM II. évf. 84. sz. 82 Uo. II. évf. 117. sz. 83 Uo. II. évf. 62—64. sz. 84 Uo. II. évf. 95. sz. 532
