Arrabona - Múzeumi közlemények 7. (Győr, 1965)

Dávid L.: A népi demokratikus forradalom Győr-Sopron megyében 1945–1948

katasztrális hold földet követeltek vissza.' 0 A kisgazdapárti jobboldal a mögötte álló földbirtokosok hatására — szintén a földreform revízióját követelte. Rész­ben úgy, hogy a kisajátított földbirtokból ne családonként, hanem családtagon­ként maradjon 100 kat. hold föld; másrészt úgy, hogy a gazdagparasztság szó­szólójaként lépett fel. Beziben az egyik országgyűlési képviselő (novemberben) azzal izgatott a földreform ellen, hogy arra biztatta az elégedetlenkedő gazdag­parasztokat: a nincsteleneknek juttatott házhelyeken ,,.. . rugdalják ki a ka­rókat!" 63 A kisgazdapárt szerint „A kulcskérdés a Kommunista Párt elszigetelése volt. Ehhez nemcsak a tömeghangulatot kellett előkészíteni, hanem a Kommu­nista Párt szövetségeseinek táborában is olyan helyzetet kellett teremteni, hogy ezeknek az általában baloldali pártoknak a jobbszárnya nyílt szakítást hajtson végre. Ezért — Peyer Károly támogatásával — most már konkrétan napirend­re került a munkáspártok egységét megbontó kisgazda—szociáldemokrata párt­szövetség terve." 64 Hám Tibor a március elején megtartott kisgazda gyűlésen — a Győrött már ismert elvet melegítette fel — a kisgazdapárt és a szociáldemok­rata párt összefogását, annak szükségességét hirdette. 65 Ha ez a megye jobbol­dali szociáldemokrata vezetőin múlott volna, feltétlenül bekövetkezik. A kom­munista párt helyes politikája, a szociáldemokrata munkások tömegeinek és egyes baloldali vezetőinek állásfoglalása megakadályozta, hogy ez a szövetség a megyénkben létrejöjjön. A kommunista párt levonta a kisgazdapárti győzelem tanulságait. Az elért eredmények megszilárdítása, a szocialista forradalom továbbfejlesztése akkor valósulhat meg, ha a munkásegység megszilárdul: a kommunista és a szociáldemokrata párt szorosabban együttműködik, akcióegységük növekszik; ha a munkás-paraszt szövetség megerősödik: a kommunista és a paraszt­párt még közelebb kerül egymáshoz; ha kisgazdapárt dolgozó paraszti tömegeit felvilágosítják pártjuk politiká­járól, leválasztják őket a jobboldalról, és a pártot megtisztítják a jobboldali reakciós erőktől. A munkáspártok — az országos politikának megfelelően —• tisztázták az államforma kérdésének jelentőségét, tudatosították, hogy nem egyszerűen for­mai szempontból fontos a királyság intézményének teljes felszámolása. Nevelő, felvilágosító munkájuknak eredménye lett, hogy a köztársaság kikiáltását me­gyénkben is őszinte lelkesedéssel ünnepelték meg. Az államrend megszilárdí­tása terén elért eredményhez a szociáldemokrata és a parasztpárt is hozzájárult. A dolgozók kinyilvánították akaratukat: a köztársaság megszilárdítását és to­vábbfejlesztését minden erejükkel elősegítik. A február 3-i tömeggyűlésen Győ­rött 10 000 dolgozó vett részt, tüntettek a köztársaság mellett, a reakció ellen. A kommunista párt ekkor is nagyon hatásosan használta a tömegmozgatást — mint eszközt —• a népi államhatalom megszilárdítása mellett. 66 (Az 1946: I. t. c. többek között kimondta: ,,A magyar köztársaság alaptörvénye szerint az állam­hatalom kizárólagos forrása és birtokosa a magyar nép." 67 ) 62 DSzN II. évf. 28. sz. 63 Uo. II. évf. 267. sz. 64 Ságvári Á., i. m. 191—192. 65 DSzN II. évf. 79. sz. 66 Uo. II. évf. 27. sz. és Tanulmányok a népi demokrácia történetéből Molnár J., i. m. 354. 67 Elekes D. ; szerkesztésében A mai Magyarország (Bp.) 33. 528

Next

/
Thumbnails
Contents