Arrabona - Múzeumi közlemények 7. (Győr, 1965)

Dávid L.: A népi demokratikus forradalom Győr-Sopron megyében 1945–1948

ni azzal, hogy február 6-tól elengedte a búza- és lisztbeszolgáltatást, illetve megengedte annak helyettesítését kukoricával.

30 (A nemzeti bizottság — a kommunista párt javaslatára július 17-én határozatot hozott a forintvédő bizottság megalakítására. Megállapítása szerint 1—1 Hagot külá az MKP, az SzDP, a FKgP, a NPP, a szakszervezet, a MADISZ, a KOKSZ, a Kisiparosok Szabadszervezete, a GYOSZ, a Paraszt Szövetség, a TÉBE, a Banktisztviselők Szabadszervezete és a rendőrség

31

.) A közhivatalok és a közintézmények demokratikusabbá tétele érdekében tovább folytak az igazolási eljárások, és ahol nem alakultak üzemi bizottságok, ott a ,,B listázást" is elvégezték. Az igazolási ügyek többségét a Nyugatról fokozatosan hazatérőkkel kapcsolatos eljárások alkották. A hazatértek névjegyzékbe foglalását a rendőrség intézte, s a névsor másolatát megküldte a vármegyei nemzeti bizottságnak.

32 Folytatniuk kellett igazolásokat a hibák kijavítása érdekében is. A hibák okai, hogy egyes bizottságok liberálisak, mások pedig: vagy túl szigorúak, vagy nem elég körültekintőek voltak. A vagongyári dolgozók tiltakoztak a győri I. számú igazoló bizottság eljárásai ellen. Január 31-én beadványt küldtek az Igazságügyi Minisztériumba (másolatát eljuttatták a vármegyei nemzeti bizottsághoz), melyben azt kérték, hogy ítéleteit (a vagongyári mérnökök és tisztviselők ügyeiben) semmisítsék meg, új igazoló bizottságot küldjenek ki. A kellő nyilvánosság hiánya, a nem kielégítő értesítés miatt a vagongyári terhelő tanúk nem jelenhettek meg, az üléseket a gyáron kívül tartották: ezért több nyilast és háborús bűnöst igazoltak,

33 akik a németek kiszolgálásában, a gépek és az emberek külföldre szállításában vezető szerepet játszottak. Az új eljárás eredménye az lett, hogy tíz nyilas mérnököt és tisztviselőt le is tartóztattak.

3

'

1 Az I. számú igazoló bizottság azt a hibát követte még el, hogy ítéleteit nem szabályosan közölte. Az érdekelteket értesítette, a vállalatot azonban nem. így azok — állásvesztés esetén is — tovább dolgoztak (vagy szabotáltak), a fizetést folyósították a részükre. Több panasz hangzott el, hogy megalapozatlan vádak — esetleg személyes rosszindulat —• alapján elmarasztaló ítéletek születhettek. Ezért a vármegyei nemzeti bizottság azzal a kéréssel fordult az igazságügy-miniszterhez, hogy tévedés esetén, új eljárást indíthassanak.

33 Komoly feladat hárult a nemzeti bizottságokra a demokratikus hivatali, bírósági, fegyveres testületi apparátus felépítésében. Ezen a területen minden intézmény és szervezet a nemzeti bizottságra támaszkodott. A Tanfelügyelőség a körzeti iskolafelügyelők kinevezése előtt megkereste a nemzeti bizottságot, és a jelölteket csak akkor nevezte ki, amikor az közölte, hogy politikai szempontból nincs kifogása ellenük.

36 Az igazságügy-miniszter a vármegyei nemzeti bizottságtól kért javaslatot a népügyész kinevezéséhez." A megyei törvényszék elnöke a népbíróság tagjainak működéséről január 18-án jelentést tett az igazságügy-miniszternek és a NOT-nak. A jelentés egy példányát megküldte a nem30 GyM II. évf. 30. sz. 31 GYÁL N. B. iratok 559/1946. NB ikt. sz. 32 Uo. 425/1946. NB ikt. sz. 33 Uo. 433/1946. NB ikt. sz. 34 GyM II. évf. 49. sz. 35 GYÁL N. B. iratok 501/1946. NB ikt. sz. 36 Uo. 571/1946. NB ikt. sz. 37 Uo. 228/1945. és 536/1946. NB ikt. sz. 524