Arrabona - Múzeumi közlemények 7. (Győr, 1965)

Sáry I.: Győr megye népiskolai viszonyai a közigazgatás tükrében 1869–1873

magatartása a továbbiakban az állam és egyház közötti viszony rendezése kérdésében még inkább kifejezésre jutott. Községi, közös iskolák létesítésére irányuló törekvések A népiskolai törvény életbe lépése idején Győr megye 105 népiskolája kizárólag felekezeti jellegű volt. Igazgatásukat a helyi lelkészek végezték, felügyeletileg pedig a körzetileg illetékes egyházi tanfelügyelő alá tartoztak. Az iskolák többsége a katolikus hitfelekezet kezében volt. Felekezeti iskolának községivé nyilvánítására az első adatot 1869-ből találjuk. Győr megye bizottmánya átiratban 1869. október 5-én értesítette a tanfelügyelőt, hogy Nagy-Écs község katolikus iskoláját hitfelekezet nélkülinek nyilvánította. Röviddel a történtek után a községben tűz ütött ki s annak az iskola is áldozatául esett. A község, miután a patronátus részéről segélyt nem remélt, államsegélyért folyamodott. A bizottmány a földesúr meghallgatása mellett előzetes vizsgálatot rendelt el, s arra a meggyőződésre jutott, hogy a község sem az iskolát, sem a tanítót és 1 szükségelt segédtanítót ellátni nem képes. „Figyelembe véve, hogy a felállítandó iskolájukat közösnek nyilvánították, valamint, hogy ilyen szépszámú növendékeket egy egész télen át iskola nélkül hagyni nem lehet,"

25 a VKM-hez intézett felterjesztésében az iskolának államsegélyben való részesítését javasolta. A vallás- és közoktatásügyi miniszter leiratában törvénytelennek minősítette a község eljárását, mivel az iskolaépületet a földesúr vásárolta és adta iskolai célra. Annak jellegén pedig egyoldalú változtatást eszközölni nem lehet. Miután az iskola még hitfelekezetinek tekintendő, így államsegélyben nem részesíthető. A megyebizottmány további intézkedés céljából egy választmányt küldött ki, mely 1870. május 3-án adta be jelentését. A kiküldöttek közölték, hogy a község saját költségére a gyermekek iskoláztatásáról már gondoskodott és lakosai kijelentették, hogy „a közös iskola iránt a megye bizottmányához tett nyilatkozatuk mellett határozottan megmaradnak."

26 Közben az iskola körül változás állott be. A győri püspöki helynök ugyanis 1870. február 6-án felírt a vallás és közoktatásügyi miniszterhez, hogy a nagy-écsi iskolát a hitfelekezet hozzájárulásával saját költségén felépíti. A bizottmányhoz intézett átiratában pedig kijelentette, „felettébb kívánatos azonban, hogy a nagy-écsi hívek ezen idő közben minden czéltalan sőt káros izgatásoktól megóvassanak, s az állam segélyre vonatkozó hitegetésekkel törvényes kötelességeik teljesítésétől el ne idegenittessenek."

27 Az iskola végül is hitfelekezeti jellegének fenntartása mellett felépült. Az építést azonban nagy huza-vona előzte meg, mert a patronátus olyan terheket kívánt a községtől, melyeket az „ember emlékezet óta" nem viselt. Győrszigetben a községi képviselőtestület folytatott éveken keresztül vitát a helyi lelkésszel az iskola jellege ügyében. 1873. március 31-i képviselőtestületi ülésükön kijelentették, hogy közköltségen fenntartott iskolák felekezetiek nem lehetnek. A bizottmány erre vizsgálatot rendelt el, majd megállapította, hogy az egyoldalú eljárás nem törvényes. Ezután a község a katolikus iskolának közössé nyilvánításától eltállt, de annak szabályszerű életbeléptetésére vonatkozó jogát fenntartotta. 25 Uo. Győr megye bizottmányi iratok 530 1869. sz. 26 Uo. jkv. 324/1870. sz. 27 Uo. iratok 448 1870. sz. 508