Arrabona - Múzeumi közlemények 7. (Győr, 1965)

Sáry I.: Győr megye népiskolai viszonyai a közigazgatás tükrében 1869–1873

ispán felhasználva az alkalmat az 1872. február 22-i közgyűlésen előterjesztette azoknak a tagoknak elbocsátását, akik az új törvényhatósági bizottságnak már nem voltak tagjai. A bizottmány határozatra emelte a javaslatot s az ellen a törvényes időn belül egyedül Krisztinkovioh Ede volt tiszti főügyész nyújtott be fellebbezést. Ebben kifejtette véleményét, hogy az új választási rendszer alapján „Győr megye bizottmányának értelmezése szerint az egész iskola tanács egy folytonos zűrzavart tanúsítana, mely legfellebb a koronkint uralomra jutott párt kényének hullámzására lenne hévmérőnek jó talán, de népet nevelni bizony teljesen alkalmatlanná válnék."

20 A bizottmány ezen intézkedésében törvényellenesen járt el. A VKM leiratában ezt kifejezésre is juttatta, azonban azzal az indokolással, hogy a bizottmány határozata a VKM ide vonatkozó magyarázó végzését megelőzte, azt jóváhagyta. így a kizárt tagok közül egyedül a volt tiszti főügyész került vissza az iskolatanácsba. A kormánypárti tisztikar és bizottmány minden területen biztosítva helyzetét, politikai magatartásának megfelelően igyekezett a közigazgatást szellemében és gyakorlatában átszervezni. Az ellenzék munkája azonban nem maradt eredményes hatás nélkül. 1871. december 8-ával ugyanis Vargyas Endre, volt Sopron megyei aljegyző személyében másod tanfelügyelő kinevezésére került sor. Az új, egyelőre ideiglenes minőségben kinevezett tanfelügyelő 1872. január 1-én tette át székhelyét Győrbe. Első feladatául azt tűzte ki, hogy a megye népiskolai viszonyairól hiteles adatokat szerezzen. Ennek érdekében azonnal hozzákezdett az iskolák látogatásához. Tapasztalatairól az iskolatanács 1872. évi augusztus 31-i évnegyedes közgyűlésén számolt be. Jelentésében ismertette a megye népiskoláinak 1869—1871. évi tanügyi előmenetelét és felhívta a figyelmet a hiányok orvoslására. A népiskolai viszonyokra vonatkozó általános fejlődés adatait az összesített kimutatásban fogom ismertetni. Az iskolatanács magáévá téve a tanfelügyelő jelentését, felhívta a törvényhatósági bizottságot egy, a tankötelezettség biztosítását célzó szabályrendelet alkotására. Gyapay Dénes alispán arra való hivatkozással, hogy ,,a tanfegyelem általános lazultsága miatt a közműveltség rovására várni nem lehet",

21 még az 1872. év folyamán benyújtotta javaslatát. A törvényhatósági bizottság 1872. november 8-i közgyűlésén ennek alapján dolgozta ki a szabályrendeletet a következő pontokban: 1. „Minden szülő, vagy gyám köteleztetik gyermekét, vagy gyámját annak élet ideje 6-ik évétől 12-ik évig a rendes, 12-ik évétől a 15^i;k év betöltéséig az ismétlő iskolába járatni. 2. A község birája szigorúan utasitta tik, hogy minden a községben lakó iskola köteles gyermek névjegyzékét az illető lelkész urak közreműködése mellett elkészítve minden iskolaév kezdetén az iskola tanítóknak átadja. — 3. Az iskola mesterek az ezen kimutatásban megnevezett gyermekeknek iskolábóli kimaradásait az illető lelkésznek, mint az iskolaszék elnökének jelentendik fel és ezen feljelentés alapján a lelkész felhivandja az iskola széket a hanyag szülő, vagy gyám elleni eljárásra és elégséges mentő akarat hiányában megállapítja a törvényben meghatározott fokozatos büntetéseket, eme végzését végrehajtás végett a községi íbiróhoz teszi át, aki azt felelősség terhe mellett 3 nap alatt végrehajtani köteles, —- amennyiben a községi biró végrehajtási eljárása bárki által megakadályoztatnék az eset azonnal az illető szolgabírónak feljelentendő, aki a szükséghez képest az e részben fennálló törvényeket foganatosítani fogja. 4. A büntetés végrehajtása feletti közvetlen felügyelettel 20 Uo. Győr megye közgyűlési iratok 122/1872. sz. 21 Uo. jkv. 352/1872. sz. 506