Arrabona - Múzeumi közlemények 7. (Győr, 1965)
Sáry I.: Győr megye népiskolai viszonyai a közigazgatás tükrében 1869–1873
GYŐR MEGYE NÉPISKOLAI VISZONYAI A KÖZIGAZGATÁS TÜKRÉBEN 1869—1873 Ismeretes, hogy a magyarországi közoktatásügy nemzeti alapon történő, polgári igényű rendezésére irányuló mozgalom évtizedekkel megelőzte a népiskolai törvényt. Az ügynek országgyűlési tárgyalására 1848-ban nyílt először lehetőség. A nemzeti közművelődés előmozdításán munkálkodó Eötvös József ekkor élve a lehetőséggel, be is nyújtotta népiskolai törvénytervezetét. Javaslatában nemzeti közös iskolák felállítását, valamint az ingyenes és kötelező oktatás bevezetését tűzte ki célul. Sajnos ez a demokratikus törvénytervezet a főrendiház ellenállása, majd a szabadságharc kitörése miatt további tárgyalásra nem kerülhetett. így a szabadságharc leverése után az e téren fennálló viszonyok alapjában véve változatlanul éltek tovább. Az abszolutizmus a magyar közoktatásügy kezelésében és irányításában az 1848 előtti kormányok magatartásától annyiban tért el, hogy azt még szembetűnőbben és erőszakosabban, idegen érdekeknek rendelte alá. 1861nben a közoktatásügy ismét az újonnan felállított Helytartótanács irányítása és főfelügyelete alá került. Ez a változás azonban a népiskolai viszonyok terén inkább visszafejlődést eredményezett. A laza felügyelet és központi irányítás hiánya miatt az iskolába járás jelentős mértékben csökkent, az iskolák szervezeti felépítésében pedig a legnagyobb zűrzavar keletkezett. E viszonyok rendezése várt az 1865-ben összeült országgyűlésre és az 1867-ben megalakult imagyar minisztériumra. A nemzeti függetlenség viszonylagos helyreállítása után számos belügyi kérdés megoldása vált szükségessé. Ezek keretében került sor ismét a népiskolai viszonyok törvényes rendezésének felvetésére. A törvénytervezetet Eötvös József vallás- és közoktatásügyi miniszter dolgozta ki és terjesztette a képviselőház elé. Eötvös elvileg az 1848-as demokratikus hagyományból még sokat megőrzött, gyakorlatilag azonban már a megváltozott viszonyokhoz igazodott. A népnevelési egyletek alakítására vonatkozó 1867-es országos felhívásában már kifejezésre juttatta, hogy az iskolaügynek kizárólagos állami kezelésbe vételéhez sem a kormány pénzügyi fedezettel nem rendelkezik, sem a „közérzület sértése nélkül" azt a hitfelekezetek kezéből kivenni nem lehetne. E felhívás már előrevetette a népiskolai törvény árnyoldalait is. A törvényjavaslat, mely eléggé kiegyezéses alapon kívánta az ügy rendezését, végül is heves vita árán és megtépázottan nyert szentesítést az 1868. évi 38. te. firmájában. A törvény legfontosabb rendelkezéseivel: tankötelezettség, állami felügyelet, iskolák szervezeti felépítése, iskolai hatóságok megalakítása, tantárgyak meghatározása, tanítói állás képesítéshez kötése stb., a polgári magyar közoktatás 32* 499