Arrabona - Múzeumi közlemények 7. (Győr, 1965)
Vörös K.: Győr és Pest harca a dunai gabonakereskedelemért 1850–1881
telén sok is a felmerült lehetőségek minél gyorsabb kiaknázásása irányuló nem is mindig rokonszenves, néha már komikusnak is ható mohóság (mellyel például körömszakadtáig tiltakoznak az épülő vámháznak és közraktáraknak a Ferencvárosba való helyezése ellen, hangoztatva a raktárak szépségét a városképben vagy szembeállítva a közraktárak húzódó építését a körutak és a sugárút kiépítésével), nem tagadható le hogy panaszaik nagyrészben indokoltak voltak. Már önmagában az a körülmény, hogy a Tiszántúl gabonáját Trieszt felé akarván továbbítani (a Pest és Buda közötti közvetlen vasúti összeköttetés még hiányozván), azt az egész városon át kellett hurcolni, fizetve közben a különféle városi illetékek egész sorát, kétségtelenül nagy terhet rótt rájuk: 1873-ban például egy 200 vámmázsával számított vagon búzát, mely az osztrák államvasúton érkezett és liszt formájában a Délivasút budai pályaudvarára vitetett át, a következő kiadások drágították: városi behozatali illeték: 2 Ft.; kövezetvám: 4 Ft.; hídvám: 2,24 Ft.; alagútvám: 1,20 Ft.; — ehhez járult még a fel- és lerakodás díja: 3,60 Ft.; fuvarbér: 16 Ft.; összesen 29,04 Ft. 25 Sérelmesek voltak az osztrák kézben levő vasúttársaságoknak az osztrák kereskedelem érdekében alkalmazott szállítási díjtételei, melyek a közvetlenül a termelő területen berakott gabonát jóval olcsóbban szállították a nyugati piacokra, mint ha az közben a pesti kereskedők kezén ment át. „Azon esetre, ha a gabonát vagy lisztet Temesvárról Budapest kikerülésével küldjük Amsterdamba, akkor 12,4 kr-ral olcsóbban szállíthatjuk, mint ha Budapesten megáll. Ceglédről közvetlen Amsterdamba mintegy 6 kr-ral olcsóbb a közvetlen szállítás; Hamburgba, Stettiobe vagy Berlinbe mintegy 8 kr-ral olcsóbb. Szolnokról a közvetlen szállítás Hamburgba 12 kr-ral, Stettinbe 18 kr-ral és Berlinbe 22 kr-ral olcsóbb. A Dunagőzhajó Társulat ki^ömbözeti díjai valamivel csekélyebbek. Zimonytól Passauig a közvetlen szállítás 7 kr-ral olcsóbb, Eszékről 5 kr-ral, Tolnáról 4 1/3 kr-ral" — panaszkodik a fővárosi kereskedelem hanyatlását vizsgáló albizottság. Különösen kifogásolták a pesti kereskedők a raktárak (Győrrel szemben különösen érezhető) hiányát, mely lehetetlenné tette számukra nagyobb tömegű gabona visszatartását és ezáltal az áralakulás hatékony szabályozását — jelentősen paralizálva ezzel éppen azt az előnyt, amit a vízállástól és fagytól függő hajózással (Győr fő erősségével) szemben az állandó működőképes vasúti forgalom megszerzése jelentett számukra. 26 Azt, hogy mindezen sérelmek és nehézségek végül is nem bizonyultak olyan végzeteseknek, mint ahogyan azt e memorandumok és jelentések beállították, a főváros gabonakereskedelmének és malomiparának a 70-es évek e válságaiból kilábolva újból meginduló hatalmas fejlődése bizonyítja — bizonyítva azt is, hogy a budapesti gabonakereskedelem és a ráépült nagymalomipar érdekei végül is valóban olyan országos fontosságú érdekeknek bizonyultak, melyek rövid időn belül 'megteremtették a magyar vasúthálózat csaknem teljes centralizációját, letörték lassan az idegen vasúttársaságok hegemóniáját, létrehozták a budapesti közraktárakat: a 80-as évek elejére az átmeneti haladék után véglegesen megsemmisítve ezáltal Győr gabonakereskedelmét és ismét bebizonyítva a vizsgált időszakunkban megteremtett fejlődési alapjainak valóban rendkívüli szilárdságát. Az ezekből kinövő gazdasági erővel és hatalommal 25 A városon belüli szállítás sokszoros költségeire lásd az 1873. évi kamarai jelentés (Bpest, 1875) 47. lapját; — az itt kimutatott 29,04 Ft a vagon kb. 20 mérföldnyi vasúti szállításának költségével volt egyenlő. 26 Lásd a 18. jegyzetben idézett 1874. évi munkálat 36. — a közraktárakra uo. 15—17. (Kőrösy tanulmánya) 39—40. 488
