Arrabona - Múzeumi közlemények 7. (Győr, 1965)
Uzsoki A.: A győri és Győr környéki régészeti gyűjtés és kutatás története
A hédervári Viczay gyűjtemény főleg újkori fegyverekkel szerepelt, és a 18. században szerzett római szobrokkal, összesen 102 db tárgyat állított ki. Ebenhöch Ferenc mintegy 500 őskori tárgyat, Miháldy István őskori, római kori változatos leletanyagot, római és magyar pénzeket mutatott be. Megemlítik még Mihályfi F. régiséggyűjteményét, valamint özv. Ányos Móriczné Zirc környéki gyűjteményéből a „népvándorlási cserépedények"-et. 280 A múzeum a bencés gimnáziumban, a II. emeleten egy nagy teremben és egy kisebb szobában foglalt ihelyet. A természetrajzi tárgyak sokasága mellett a régészeti, helytörténeti és iparművészeti tárgyak, valamint pénzek voltak kiállítva. 281 Augusztus 26-án Pannonhalmán tartottak ülést, ezen Ebenhöch Ferenc felolvasta Milkovits János koroncói gyűjteményéről szóló dolgozatát 282 és a Veszprém megyei hathalmi sírokról szóló értesítését. 283 Sztachovics Rémig a Győrszentmárton környéki régészeti leletekről értekezett. Augusztus 27-én Győrött folytatódott az ülés. Pály János görbői lelkész a Tátika alatti kunhalmokra hívta fel a szakosztály figyelmét, Ebenhöch Ferenc pedig a régészeti leltári ívekre figyelmeztet és ismerteti a pacskolat készítésének módját. A gyűlés hatását kézzelfoghatóan nem lehet ugyan kimutatni, de valószínűleg tartjuk, hogy a közönség figyelmét kissé a régészet felé fordította és erkölcsi segítséget nyújtott a kutatáshoz. Méry Etel alatt a 70-es években olyan nagy mennyiségű lelet került a múzeumba, hogy azok felsorolása céltalan lenne. Meg kell itt jegyeznünk, hogy bizonyos tekintetben a régészeti kutatásnak lendületet adott a múlt század utolsó három évtizedében folyó építkezés is. A kereskedelem és ipar területén a kapitalizmus fellendülő szakaszára jellemző gyors fejlődés mutatkozik a városban. Gyárak, raktárak, köz- és magánépületek épülnek, fejlődik a közlekedési hálózat s mindez nagyarányú földmunkálatokkal járt. Az építkezésekhez szükséges földet és homokot a mai Vagongyár területéről az ún. homokgödrökből szállították. Itt már az 50-es évek végén Rómer Flóris, később Pokorny Frigyes talált régészeti leleteket. Méry leírása szerint ezen a területen 1 ,m vastag agyagréteg alatt sárga homok volt, s ezt használták az építkezésekhez. A város állandó felügyelőt tartott, aki a homokhordás során előkerült régészeti leleteket időnként a múzeumiba szállította és följegyezte az előkerülés körülményeit. 1872-ben római kori kősírra akadtak, s ettől kezdve „a város buzgó tisztviselőinek ébersége-, s a polgárság nagyobb érdekeltségénél fogva, a leletek mind gyakoribbak lettek". Itt fedezték fel aztán a város egyik legnagyobb római temetőjét, hol ezenkívül őskori leletekre és Árpád-kori sírokra is bukkantak. Méry Etel ezeket a leleteket jórészt megmentette a múzeum számára, a leletegyütteseket azonban nem minden esetben tudta együtt tartani, ezért a későbbiek folyamán ez az anyag szórvány lett. 284 A másik jelentős lelőhely az előbbitől délre fekszik az ún. Űjszállások helyén, ahol egy őskori halmot hordattak le s ennek során kelta, római kori és 280 MOTM (1875) 251. — Vargyas, (1874) 43—45. 281 Vargyas i. m. 50—51. 282 Ebenhöch (59), MOTM (1875) 260—265. 283 Ebenhöch (62), MOTM (1875) 265—267. 284 Méry (178), GyK (1872) 166, 172, 176., AÉ (1872) 241—248., Méry (187), GyBGÉ (1876) 3—73, GyK (1876) 54. sz. Méry (194), GyK (1877) 98, Méry (197) GyK (1878) 27—31. sz. Méry (199), GyK (1878) 33. sz. 48
