Arrabona - Múzeumi közlemények 7. (Győr, 1965)
Vörös K.: Győr és Pest harca a dunai gabonakereskedelemért 1850–1881
kassal kb. 5 100 000 métermázsa liszt őrlésére voltak képesek. 17 Ehhez képest Győr város 1867-hen 4 és Va millió mérőnyi érkezett gabonáját csaknem teljes egészében továbbította, hiszen 1872-ben éppen szünetelő két, illetve alakuló egy gőzmalma gyakorlatilag semmiféle konkurrenciát már nem jelentett. Budapest gabonakereskedőinek győzelme a győri gabonakereskedelem felett e harmadik tényező megjelenésével — mint a budapesti Kereskedelmi és Iparkamara egy 1870 elején kelt jelentése mondja — kb. 1868 őszére vált teljessé. 18 Budapest gabonakereskedelme, miután vasútai segítségével a maga számára megnyitotta a Tiszántúl nagy termény rezervoárját, közvetlen kiviteli utat szerzett a tenger felé is és így jelentős versenytársává lett a csak a dunai víziúthoz kötött győri kereskedelemnek, hatalmas malomiparával immár közvetlenül a győri kereskedelem dunai útvonalát támadta meg, egyre nagyobb sikerrel kísérelve meg malmaiba terelni az eddig Győr gabonakereskedelmét tápláló, délről jövő gabonaszállítmányokat is, megszerezve magának ezáltal terménykereskedés és feldolgozás egyesített hasznát. 6. Világosan kell azonban látnunk, hogy a 60-as évek elejére — jóllehet Budapest végleges győzelmének összes előfeltétele már megteremtődött — Győr végleges hanyatlása még nem következett be azonnal. Még két hosszú évtizednek kellett elmúlnia ahhoz, hogy a város veresége a kereskedelemben teljesen nyilvánvaló legyen. Budapest gabonakereskedelmének útja ugyanis még győzelme alapjainak megteremtése után sem volt rögtelen, s ennek során a tájékozatlan szemlélő néha még azt is hihette, hogy Győr kereskedelmének hajdani szép napjai újból visszatértek. S ha e remények a fennálló tényezők józan értékelése után alaptalanoknak bizonyultak is, tény az, hogy Budapest e nehézségei Győr terménykereskedelmének létét mégis meghosszabbítván e vonatkozásban megérdemlik még némi figyelmünket. Persze Győr maga is védekezett: úgy ahogy tudott. Mindenekelőtt már említett jelentős befogadóképességű raktárai voltak segítségére, lehetővé tevén piacainak egyenletes, illetve a szükséglethez alkalmazkodni képes áruellátását. És a győri kereskedelemmel szorosan összefonódott győri hajózási ipar is (mely Győr gabonafelhozatalát mindvégig függetleníteni tudta a DGT, monopolhelyzete folytán sokáig nehézkes, bürokratikus és főleg az osztrák érdekeket szem előtt tartó üzleti politikájának a pesti kereskedelemre oly sokszor kedvezőtlenül kiható hátrányaitól) idejekorán modernizálódni kezdett. Nem sokkal azután, hogy Budapest megteremti vasúti összeköttetését Trieszttel, 1867-ben Győrött gőzhajózási társaság alakul: 1876-ra már 5, összesen 570 lóerős gőzhajója és 19 vontatóhajója járja a Dunát, a 60-as évek jótermésű periódusának végén 3 000 000 (1865) 4 200 000 (1867) illetve 4 600 000 (1868) vámmázsa gabonát szállítva Győr piacaira. 19 17 A budapesti malomiparra lásd általában Sándor i. m.; az 1866. évi adat uo. 373. a befektetett pénztőkére 371. — az 1872^75 közötti termelési adatok: A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara jelentése a budapesti kamarai kerület kézmű- és gyáriparáról az 1870—75. években (Bpest 1877) III. 2—5. A budapesti érkező és továbbított gabonamennyiség közötti hatalmas különbségre a Fővárosi Statisztikai Hivatal adatai alapján Pisztory i. m. 37. — a malomipar jelentősége Budapest Győrrel való versenyében uo. 38. — A vidéki terménykereskedők Pestre költözésére Sándor i. m. 370—371. 18 Lásd a 13. jegyzetben idézett emlékirat 11. lapján mondottakat. 19 A társulatra és 1865., ill. 1867—69. évi forgalmára lásd Pisztory i. m. 39—40. ill. 53. — az 1876. évi állapotra lásd A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara 1876. évi jelentése (Bpest, 1878) 142. 484
