Arrabona - Múzeumi közlemények 7. (Győr, 1965)
Vörös K.: Győr és Pest harca a dunai gabonakereskedelemért 1850–1881
ján a pesti kereskedők már rémülten állapítják meg, hogy a gabonaforgalom mind gőzhajókon, mind vontatóhajókon még inkább Győrbe tevődik át (amiben a győri piacnak a győr—bécsi vasúti szállítás lehetőségének 1855-ben történt megnyíltával megnőtt áteresztő képessége nyilván nagy szerepet játszott). lSöß-Jban ui. már 1096 vontatóhajó halad át a fővároson, összesen 6 406 350 mérő gabonával, — ám közülük csak 491 rakodik le Pesten 1 907 469 mérőt, amíg 582 hajó 4 408 373 mérővel Győrbe ment. A hajók száma és az általuk szállított gabonamennyiség közötti összefüggés azt is mutatja, hogy a győri hajók eszerint jóval nagyobbak voltak a csak Pestig jövőknél, melyek nyilván csupán a közelebbi környék Duna-parti falvaiból történő szállításra voltak berendezve. Olyan körülmény ez, mely az 1853. évi, a pestinél számszerűleg kisebb győri hajóforgalom mögött is megsejteti Győr a szállítmány súlyát tekintve a pestinél már akkor is jóval nagyobb forgalmát. Ám 1856nban a gőzhajókkal sem lényegesen jobb a pesti forgalom helyzete: hiszen az evezős hajókon Győrbe szállított gabona mennyisége továbbá 744 374 mérő, Budapest mellőzésével a termelőtől gőzhajóval egyenesen Bécsbe szállított gabonával egészül ki. Ugyanakkor gőzhajóról Pesten csak 577 319 mérőt rakodnak ki, s a Pestre irányuló, a vasúton érkező 797 848 mérővel együtt is összesen csak 3 282 636 mérőnyi teljes gabonaforgalom még mindig több mint egymillióval marad alatta a Győrbe csak a Délvidéktől s csak vontatóhajón érkező gabonamennyiségnek is. „Az a veszély fenyeget, hogy a pesti gabonakereskedelem kénytelen lesz elhagyni helyét" — írják a pesti kereskedők, okolva mindezért a várost is, mely mázsánként 1 krajcár behozatali vámot vet ki minden árura, s ugyanakkor rámutatva a raktárakban szegény Pesten a tárolás nagy költségeire. A főbajt azonban a Nyugat felé Győrön át történő szállításnak a pestiénél jóval alacsonyabb szállítási költségeiben látják: a Nyugat felé irányuló vasúti forgalomban a szállítási költség Pest és Gänserndorf között vámmázsánként 36 krajcár, míg az egyszer már megrakott gabonáshajót Pesten túl Győrig mázsánként mindössze 2 és V2 krajcár ráfizetésért vontatják tovább. Ha ehhez a győri vasúti átrakás 3 krajcár és a Győr—Bécs Gänserndorf-i vasúti szállítás mindössze 22 krajcár vámmázsánkénti költséget hozzáadjuk is, világos, hogy a Győrön át eddig vizén szállított gabona mázsánként 8 és V2 krajcárral olcsóbban jut el a külföldre, mintha már Pesten kiraknák. Ezekben az években a frissen megnyílt Győr—Bécs vasútvonal bécsi végállomásán külön tárolóhelyet is tartanak fenn a Győrtbői érkező nagymenynyiségű gabonaszállítmányok átvételére. „Minden kereskedő embernek hasznosabb és alkalmasabb kell legyen Pestet odahagyni és termékét közvetlenül Győrbe szállítani" — állapítja meg ezek után rezignáltán a budapesti Kereskedelmi és Iparkamara. 5 Az 1860 májusában aláírt jelentés, mely 2857—59 forgalmát fogja össze, azonban azt is mutatja, hogy a budapesti Kereskedelmi és Ipairkamara vezetői éberen rendszeres figyelemmel kezdték kísérni Győr forgalmának további, a pesti piacot még jobban fenyegető emelkedését. Ekkor már gondos táblázatot állítottak össze, immáron terményfajták szerint mutatva ki a Pest ill. Győr felé 5 Jahresbericht des Pest Ofner Handels- und Gewerbekammer für 1854—1856. (Pest, 1857) 14. — a pesti gabonaforgalom adatait érkezés és elszállítás bontásában, s mindkét esetben gabonafajtánként, ill. közlekedési eszközönként a jelentés 1854és 1855-re vonatkozóan is kimutatja, ám saját bevallása szerint anélkül, hogy belőlük világosan ki tudná különíteni a csupán transitu szerepet játszó mennyiséget; — így ezeknek az adatoknak közlésétől itt tartózkodtunk. A bécsi gabonalerakodóhelyre: Pisztory i. m. 46. 473
