Arrabona - Múzeumi közlemények 7. (Győr, 1965)

Balázs P.: Egy győri német polgár 1848–49-ben

Az egyházi főszónok paptársai felett nem sokáig gyakorolhatta tisztét, hi­szen kinevezésétől az osztrákok újbóli bevonulásáig mindössze 3 hét állott ren­delkezésére. A fentiekből kifolyólag Gyapay helyettes kormánybiztos megszabadult ter­heinek egy részétől s így minden erejét a népfelkelés és a város védelmének szervezésére fordíthatta. E tárgyban jelentek is meg rendelkezései, ért is el eredményeket, de az általa elhintett mag mégsem hullhatott termékeny talajba, mert a legfőbb polgári és katonai vezetés közötti éles ellentétek a civil lakos­ság körében is ismertékké váltak, amit a naplóíró Kossuth és Görgey viszá­lyát tárgyalva azzal az apokaliptikus végkövetkeztetéssel jegyez fel, hogy min­den magában meghasonlott ország elpusztul.. . 72 Június vége felé már nap mint nap riadóztatják a katonaságot, erősítés is érkezik Komáromból, a város tele van egymásnak ellentmondó hírekkel s a naplóíró szerint a tisztek is összedugják fejüket, mint a birkák a vihar előtt. A hajó, amely eddig Pest és Győr között közlekedett, most már csak Pest és Komárom között jár. 73 Június 28-án már nagy csatározások folynak Győr környékén. Sok sebesül­tet szállítanak be a városba s az üzletek zárva maradnak. Az utcák elnéptele­nednek s az emberek magasabb pontokra mennek, hogy valamit láthassanak a város körül folyó harcokból. Görgey parancsot ad, hogy Győrt a magyar csapatok addig védjék, ameddig csak lehetséges. Délután 5 óra körül már a városba is becsapódnak a lövedékek s több találatot kap a bencések rend­háza is. 74 Hiába védi Győrt hősiesen seregével Pöltenberg Ernő, az ötszörös túl­erővel szemben kénytelen visszavonulni s a csapatai kíséretében bevonuló Fe­renc József nagyobb harc nélkül veheti birtokába a várost. * * * Az osztrákok bevonulása után visszatértek az elmenekült császári tiszt­viselők, a nemzeti színeket mindenütt fekete-sárgára mázolták át, újra meg­változtatták több utca elnevezését s a város lakói csendben beletörődtek a kény­szerű változásba. Ebben a szürke, érdektelen, közömbös légkörben is érdemes azonban a naplómásolatokat továbblapozgatnunk, egyrészt azért, mert a napló­író tevékenysége ezekben a hónapokban — anélkül, hogy erre törekedett volna — megélénkül s ebből még inkább megismerhetjük nézeteit és emberi maga­tartását, másrészt mert az egyhangúnak és eseménytelennek ígérkező városi életet augusztus első felében mozgalmassá teszi Klapka seregének komáromi kitörése, melynek kapcsán Győr néhány napra ismét felszabadul. A város katonai parancsnoka újból Apponyi Károly lett, polgári főbiztossá Rohonczy Ignác udvari tanácsost nevezték ki, a polgármesteri székbe pedig Mendel István került. Július 6-án Rohonczy kormánybiztos sok győri polgárra, akik „különösen kitűntek a forradalom alatt", sarcot vetett ki. így például a kórház részére 50 felszerelt ágyat kellett beszolgáltatnia Ferenczy Sándornak, Perlaky Dánielnek és Preng Mihálynak, 25-öt Szalacsy Lajosnak, 15-öt Hergeszell Antalnak, Wenzl kávésnak és Schopf Ferencnek, 10-et többek között Krisztinkovich Edének. 72 Cap. Cth. XL N. 997. e. 1849. jún. 26. 73 Uo. 74 Uo. 1844. jún. 28. 462

Next

/
Thumbnails
Contents