Arrabona - Múzeumi közlemények 7. (Győr, 1965)
Balázs P.: Egy győri német polgár 1848–49-ben
»iras tes top* *ïïte WWW«** 1 gyakorlatuk s így a kis tolvajokat felkötik, aCnágyokat l *meg futni hagyják — amint a régi közmondás tartja. 46 A császáriak győri tartózkodása egyébként nem volt teljesen zavartalan, mert a komáromi erődítmény állandó fenyegetést jelentett számukra. Feibruár elején Zichy Ottó a komáromi várból a Csallóközbe ment, hogy ott népfelkelést szervezzen. Győrből rögtön félezres osztrák egységet rendeltek ki, hogy a Duna másik oldaláról figyelje Zichy vállalkozását. 47 A várost állandóan kósza hírek járják, a lakosok között tovább lappanganak az ellentétek. A tehetősebb polgárok általában osztrák pártiak, a „proletárok" azonban Kossuth oldalán állnak. De még egy családon belül sincs azonos véleményen mindenki: az öregebbek konzervatívok, a fiatalabbak meg már más nézeteket vallanak. A katolikusok között sok a Habsburg-párti, a protestánsok viszont inkább Kossuthhoz húznak. 48 Április 7-én este a naplóíró újból megjelent Zichy Félix császári biztosnál az Olvasóegylet ügyében. A beszélgetés alkalmával a biztos erősen kifakadt a városban uralkodó hangulat ellen: még a vagyonosok is arra számítanak, hogy a magyar minisztérium hatalma újra vissza fog térni s ezért szó sem lehet az Olvasóegylet megnyitásáról. A naplóíró azonban e kijelentés ellenére egy többek által aláírt kérelmet nyújtott át Zichynek, minek folyományaként végül is Mendel István engedélyt kapott a könyvtár kinyitására. A következő napokon az Olvasóegylet könyveit a ferencvárosi Szücs-féle házból a Dorner-féle ház 2 emeleti szobájába költöztették át. 49 Április -végén Pest visszafoglalása és a honvédsereg dunántúli előrenyomulása következtében ismét mozgalmas kezd lenni a város élete. Az események gyorsan követik egymást s Győrön keresztül szinte megszakítás nélkül folyik az osztrák seregek visszavonulása. 27-én a naplóíró megjegyzi, hogy a városnak nagyon nyugtalan éjszakája volt; az osztrákok házanként általában 20—50 katonát szállásoltak be. 50 28-án minden utca tele van katonákkal. Még a nyílt utcákon és tereken is főzés és táborozás folyik. Az osztrákok megrohanják az üzleteket, ahol a szükségpénzek elfogadása kötelező. A város lakóit nagyon megterheli a katonaság ellátása, amelyet a szabad zsákmányolással való fenyegetéssel kényszerítettek ki. A katonai készleteket ugyanis már korábban továbtbszállították. Az elvonuláskor egy szakasz vadász-katona állomásozott a naplóíró háza előtt. A „gazemberek" lelopták a ponyvát kocsijáról és továbbálltak vele. Az ilyen lopások az üzletekben, órásoknál és magánházaknál megszokottak voltak: mindenfelől különféle árucikkeket, órákat, ruhaféléket stb. vitték magukkal. Este 6 órakor Hergeszell polgármester a főkapitányi hivatalba értekezletet hívott össze annak a megbeszélésére, hogy mi módon fogadják majd a bevonuló magyarokat. Előkerültek a nemzeti színű zászlók, amelyéknek megjavításáról Streiibig Károly gondoskodott. Az ablakokba virágok kerültek s a nők pirosfehér-zöld színű szalagokat készítettek. 51 46 Uo. 1849. febr. 21. 47 Lám i. m. 106. 48 Cap. Cth. XI. N. 997. a. 1849. márc. 26—30. 49 Cap. Cth. XI. N. 997. b. 1849. ápr. 7., 11. és 12. 50 Cap. Cth. XI. N. 997. c. 1849. ápr. 27. 51 Uo. 1849. ápr. 28. 455
