Arrabona - Múzeumi közlemények 7. (Győr, 1965)
Balázs P.: Egy győri német polgár 1848–49-ben
következtetést, hogy a szabadság, egyenlőség és a testvériség helyett despotizmus, önkényeskedés uralkodik az országban. 28 Hogy ez a rémhír milyen nagy hatást gyakorolt az egész lakosságra, mi sem bizonyítja jobban, minthogy december 24-én Csányi kormánybiztos falragaszokon közzétett Nyilatkozatban igyekezett a kedélyeket megnyugtatni. 29 December közepe táján a Pressburger Zeitung „Raab" cím alatt foglalkozik a város helyzetével és többek között Lukácsot goromba embernek mondja, Kucharszky könyvkötőt és Hauszner ezüstműves feleségét pedig besúgóként említi. A cikkírás gyanúja Noisser Richárdra terelődött s Hauszner felesége Lukácshoz is elment panaszra, aki azonban úgy vélekedett, hogy a cikk megjegyzései egyenesen növelik a megvádoltak tekintélyét, minek következtében nincsen ok semmiféle eljárás megindítására. 30 A sok disszonáns hang között szinte elvész Haubner Máté evangélikus szuperintendens november 28-i templomi prédikációja, amelyben igaz hazafiúi érzésekkel eltelve Kossuthot a királyok királyának nevezte s mindenkit felszólított a haza védelmére. 31 Az események sodrában még egyszer összetalálkozott Győr eleste előtt •— meghitt ünnepség keretében — a város hazafias érzelmű közönsége. December 18-án tartotta meg zászlószentelését a győri székhellyel toborzott 39. honvéd zászlóalj. A mintegy 1200—1400 főből álló alakulat a nemzetőrség zenekarának kíséretében vonult ki a csallóközi Sárásd pusztára, ahol Rónay Jácint misét celebrált, majd nagyon szép magyar nyelvű beszédet tartott. A zászlóanya a néhai dohányárus leánya, Lukács kormánybiztos gyanított menyasszonya, Christen Róza volt, akit Szabó Kálmán vitt ki kocsin a zászlószentelés színhelyére. 32 December 2-án a kamarilla lemondatta a trónról V. Ferdinándot, mert szerinte az „a forradalom javára tett engedmények által kompromittálta és elkoptatta magát, 33 s helyébe öccsének, Ferenc Károly főhercegnek fiát, az ifjú Ferenc Józsefet ültette a trónra. Ez a fordulat a naplóírót is meglepi: Ferenc Józsefnek most meg kellene koronáztatnia magát s esküt kellene tennie az alkotmányra. Vagy talán ehelyett fegyveres erővel az osztrák tartományok közé akarja bekebelezni Magyarországot? 34 December második felében a naplóíró még két alkalommal kerül ellentétbe Lukács kormánybiztos rendelkezéseivel: egyik alkalommal ez csak naplójában jut kifejezésre, a másik esetben azonban nyilvánosan is kiáll a rendelkezés módosításának szükségessége mellett. Ismeretes, hogy a honvédsereg támogatására Kossuth december 16-án az egész ország népét szabadcsapatok alakítására hívta fel. Ennek értelmében Lukács Sándor december 19-én falragaszok útján szintén felhívást intézett a néphez: „Győr vidéke a rabló ellenség betörése által nagy csatának lesz szín28 Cap. Cth. XI. N. 995. K. 1848. nov. 15. 29 A falragasz szövegét közli Szávay i. m. 410. A kósza hírek, találgatások és jósolgatások a nyugtalan kedélyekben jó talajra találtak. 1848 végén például a várost egy fiatal lány jóslatai foglalkoztatták, aki december 25-én megjósolta a császáriak 2 nap múlva bekövetkező bevonulását. Kossuthról viszont azt jósolta, hogy lámpavasra fogják akasztani. (Cap. Cth. XI. N. 995. L. 1848. dec. 31.) 30 Cap. Cth. N. 995. K. 1848. dec. 13. 31 Uo. 1848. dec. 1. 32 Uo. 1848. dec. 13. A szabadságharc bukása után Christen Róza anyjával együtt követte Lukács Sándort a száműzetésbe, hűséges élettársa maradt nyomorában és betegségében. Férje halála után hazajött Magyarországra és Budapesten telepedett le. 33 Engels eme megállapítását idézi Spira i. m. 339. 34 Cap. Cth. XI. N. 995. K. 1848. dec. 7. 450
