Arrabona - Múzeumi közlemények 7. (Győr, 1965)

Uzsoki A.: A győri és Győr környéki régészeti gyűjtés és kutatás története

tanszéket állított fel és ennek előadójává Rómer Flórist nevezte ki.

260 Itteni tevékenységéről azonban egyelőre nem tudunk bővebbet, később ezt a feladatot Zalka püspök idejében Ebenhöch Ferenc látta el. Győri működésének kiemelkedő eredménye, hogy 1861-ben Ráth Károly győri levéltárossal és történetkutatóval közösen indította meg a Győri Történelmi és Régészeti Füzeteket, mely az ország jelentős tudományos orgánuma lett. Utolsó évfolyama, a 4. kötet, 1869^ben jelent meg, s Ráth elhunytával meg is szűnt ez a 16 füzetet magábafoglaló, rövidéletű folyóirat. (7. ábra). Értékelését Kanozsay Margit végezte el, az ő munkája nyomán röviden összefoglaljuk jelentőségét.

261 Ez volt az első olyan vidéki folyóirat, mely a régészet és a történelem köréből merítette anyagát. Számos művészettörténeti és levéltári jellegű cikk is megjelent benne, sőt még tágabb határain is túllépve országos jellegű témákkal is foglalkozott. Hatása országosan tán még jelentősebb volt, mint Győrött, maradandó értékét pedig az utódok látják legjobban, mert a helytörténetkutatás nélkülözhetetlen forrása maradt. Rómer Flóris 1861 nyarán Pestre került, győri működési területe ekkor már szűknek bizonyult számára, országos tervek megvalósítása várt reá. Győrből távozva állítólag már nem képviselte a győri múzeum érdekeit, ugyanis intenciói alapján a Nemzeti Múzeum igazgatója, Kubinyi Ágoston 1862. december 10-én kelt levelében az igazgatóságtól kéri „a főgymnasium udvarában használat nélkül, de talán némileg akadályképpen" levő római síremlékeket a Nemzeti Múzeum számára.

262 A választ nem ismerjük, de valószínűleg elutasító lehetett, mert a következő évben a MTA Archaeológiai Bizottsága a városi hatóságtól eszközölt ki bástyabontás során előkerült köveket a Nemzeti Múzeum számára.

26

'

5 A köveket azonban nem szállították el, mert 1865. április 16-án a Győri Közlöny is foglalkozik a kérdéssel. Helyesli a kövek Budapestre szállítását és hozzáteszi egyúttal azt is, hogy a hajdani fácánkert téglakerítésében is vannak még ilyen kövek befalazva. Ennek ellenére a kövek mégis Győrött maradtak, mert 1868-ban Rómer már csak arra kéri a polgármestert, hogy a városi majorban levő római köveket, valamint az egykori győri vár Duna kapujának és bécsi kapujának feliratos köveit az utókor számára építsék be a tervezett jogakadémia épületébe olyan módon, hogy azt mindenki megtekinthesse.

26/i Sokat támadták Rómert, hogy Pestre távozásával nemcsak, hogy nem képviselte Győr érdekeit, hanem még az itteni anyagot is, egykori győri elveivel ellentétben el akarta szállíttatni. Lovas Elemér is megrója emiatt. A múzeum története igazolja, hogy Rómer nem a gyűjtemény elsorvasztása, hanem annak féltése miatt javasolta a köveknek Pestre szállítását, miután tapasztalta a híres fácánkerti gyűjtemény sorsát, mely Czechnek Pestre történő távozása után szétszóródott. Rómer után 1861 őszén Pokorny Frigyes lett a múzeum őre, aki 1864-ig töltötte be tisztét,

265 de valószínűbbnek tartjuk, hogy hivatalból ráruházott elfoglaltságnak tekintette, ezért a múzeum fejlődése csökkent, elmaradtak a sajtó és a gimnáziumi értesítő hasábjain a múzeumról szóló 260 Lovas (145), i. m. 14. 261 Kanozsay (104), Arrabona (1959) 38—43. 262 Kubinyi levele a győri XJMA-ban. 263 Ipolyi, AK (1863) 171. 264 Sz (1868) 451. — Lovas (145), i. m. 14. 265 Méry (177), AÉ (1872) 313. 44