Arrabona - Múzeumi közlemények 7. (Győr, 1965)
László F.: Adatok a győri mészároscéh történetéhez
A két céhláda közül az igen díszes kivitelű, valóságos remekmű 1640-ből, a másik egyszerűbb 1844-ből való. A győri mészáros céh két pecsétjét őrzi múzeumunk, az egyik magyar nyelvű, 1710-ből, a másik latin nyelvű 1713-ból. A céh zászlója 1782-ből való. A plaga és a céhkorsó nem maradt ránk. A céh feljegyzéseit eleinte csak hosszában összehajtott papirosívre írták, rendszeres céhjegyzőkönyv csak 1704-től van. Eleinte csak a céhbe történő belépést és a tagdíj fizetését, valamint az inas szegődtetéseket írták be. Pontosan nyilvántartották a beiratkozáskor esedékes fölöstököm megadását, vagy az azzal való tartozást. (A fölöstököm a Frühstück elnyomorított, magyar szájhoz idomított alakja, reggeli, jentaculum, ami a Szamota—Zolnai oklevélszótár szerint már 1544-ben is használatos szó volt.) A fölöstökömöt a jegyzőkönyvek tanúsága szerint pénzen is meg lehetett váltani. Bejegyezték a fölöstököm „nagy dicsérettel" való megadását, vagy annak „rövidsége" miatt kiszabott büntetés nagyságát is. A céhgyűlésre a meghívás currens-ek, körözvények révén történt. Kézrőlkézre adták, büntetés terhe mellett. A XIX. század második felében találkozunk kimentő levelekkel, a céhgyűlésről való elmaradás miatt. 1818-ban azt a végzést hozza a céh, hogy aki a currentált napon pontosan meg nem jelenik, vagy el sem jön, vagy a céhláda felnyitása után a sessio-ból ok nélkül kimegy, vagy illetlenül viselkedik, avagy templomba nem megy, 30 kr. büntetés pénzt fizet. A mesterválasztásról 1712-ben úgy döntenek, hogy a szolgáló mesterséget az öreg mesterek pénzen is megválthatják, az ifjabbak viszont tartoznak viselni. 1729-ben és 1749-ben arról olvashatunk, hogy a megválasztott céhmestert föl is emelték. A céhláda tartalmáról csak egy feljegyzés szól: 1737-ben a következőket őrizték a ládában: szövétnek, lapicka, vagyis plaga, fontok és a céh korsója. A pecsétről nem szól a feljegyzés. A remekdarab rendje az 1704-től használatba vett jegyzőkönyvbe van beírva. Ezidőszerint ez a legrégibb hazai, ismert remektéti rend. 1801-ben úgy határoz a céhgyűlés, hogy a farsangi és böjti ebédeket ezután kevesebb költséggel viszik végbe, több jó levet, tehénhúst, jó töltött káposztát, pecsenyét és fánkot adassanak az asztalra. 1853-ban az öttevényi vendéglős panasszal fordul a céhhez, hogy az egyik mészáros a céhmester tudta nélkül rendelt puncsot és pözsgőt a muzsikusok részére, de azt meg nem fizette. A közterhek viselésében a céhek, a mintegy 600 éves fennállásuk alatt, kezdettől fogva részt vettek, így Győrben 1742-ben a nemesi felkelés céljaira adakoztak. A kényszervágások körüli szabálytalanságokról több irat is szól. A himpellérek elleni küzdelemről több feljegyzés olvasható. 1674-ben Kéry János tatai vicekapitány parancslevele fenyegeti meg a céhen kívül álló kontárokat, ha vágni merészelnek, büntetésüket el nem kerülik. 1676-ban a GyőrKomárom megyei és Vértes-aljai mészárosok panaszkodnak az uralkodónak, hogy a mészárosok közül többen nem akarnak a céhbe beállni, hitvány, beteges marhát vágnak, így az emberek egészségét veszélyeztetik, a céhbeliek jogait pedig megrövidítik. 1807-ben Győr vármegye viceispánja ad ki rendeletet a himpellérek ellen. A mészárszékek bérbeadásáról igen értékes Széchenyi György győri püspök eredeti, sajátkézírásos okmánya, 1663-ból. Zichy Ferenc győri püspök 1745 évi szerződése meghagyja a révfalui mészárszékben a céhet. A bér 60 Ft, de hida407
