Arrabona - Múzeumi közlemények 7. (Győr, 1965)

László F.: Adatok a győri mészároscéh történetéhez

szabadították fel az inasokat, őrizte a céhládát, a céh pénzét és iratait, pecsétjét, stb. Egyéb tisztviselők voltak: az atyamester, a legények felett felügyelő mester, a bejáró mester, aki irányította a legények társaságát. Ö vizsgálta felül az inasok és legények munkaviszonyát, magánéletét, joga volt mestertársait is meglátogatni, a helyszínen ellenőrizni, hogyan bánnak az inasokkal, legényekkel, hogyan dolgoztatják őket. A dékán, vagy öreglegény a munkakeresésben segítette a legényeket. Az ifjú mesterek közül választották a szolgáló mestert, akinek számos fárasztó és terhes teendője volt. így az árusító helyek és a céhgyűlési helyiségek tisztántartása, ő hívta össze tábla, vagy currensletél útján a céhtagokat, stb. A nótárius, aki az írásbeli munkát végezte, ritkán volt. közülük való, inkább pénzért fogadott diák végezte ezt. A legénynek felszabadulásakor remek-et kellett készítenie. A végén nagy lakoma volt, a mesterasztal. Ennek során a múlató mestereket etették, itatták, collatio-t adtak.

4 Hogy az iparág tökéletesedjék, a legényeknek vándorolniuk kellett, útjuk alatt pénzzel is segítették őket. Minden céhnek volt szállása, Herberg, ahol ingyen szállást kaptak, sőt útravalóul némi pénzt. Legutoljára I. Ferenc császár reformálta meg a céheket. Itt olvashatjuk, hogy a korhely hétfő, Blau Montage napján is megkövetelték a mesterek a munkát. Kimondotta a császár azt is, hogy remeklés alól sem a céh, sem az elöljáróság felmentést nem adhat, csak a hatóság, az is csak indokolt esetben. A céh magas erkölcsi testület is volt, ügyelt a családi élet tisztaságára, ezért általános szokás volt, hogy csak nős legény lehetett mester, a nőtlenek pedig a céh felügyelete alatt álltak. Megkövetelték a vallásos életet, ünnepeken a céhzászló alatt kötelesek voltak a céhtagok felvonulni, és a misén tisztességesen viselkedni. A céhbeliek összetartozandóságát jelképező céhzászló rendesen a templomban volt elhelyezve. Egyébként is a templomban minden céhnek megvolt a maga oltára.

5 A győri mészáros céhzászló (1. ábra) 1782-ből való. A zászló piros damaszt selyemből készült, aranyfestésű címerekkel és felirattal. A zászló egyik oldalán a koronás osztrák és magyar címer, középen olajfestmény, amint Ábrahám áldozatát bemutatja. A kép alatt ,,1 Buch Mosezz W 11" szöveg áll. Neveket is olvashatunk: Stephan Raitsch Czehmaister, Michael Petrótzi Czehmaister, 1782. 4 Kovács G., A zilahi céhek története (Bukarest, 1958) 5 A céhzászló képéről fogalmat nyújt az esztergomi prímási képtárban Krisztus szenvedését ábrázoló négy festmény 1506-ból, Hontszentantal község templomából. Ott láttam, hogy a festményeken, M. S. mester alkotásain, ismételten előfordul egy vörös zászló, rajta arany ökörfej, ez alatt arany félhold. Mindenek szerint a képeket a mészároscéh festette, és adományozta a templomnak, s onnan került a prímási képtárba, erről azonban írott okmány nincs. (Leopold Antal prelátus-kanonok 1927. évi levélbeli közlése.) László F., i. m. A pesti mészáros céh 1696. évi céhlevele hetedik articulusa kimondja: Isten dicsőségére készüljön egy zászló, melynek egyik oldalán a Céh Patrónusának, Keresztelő Szent Jánosnak, másik oldalán Isten legszentebb Anyjának, Szűz Máriának képmása legyen, a művesség jelvényeivel együtt. Ezzel a zászlóval vegyenek részt az összes Mesterek, legények, inasok az Ur napja körmenetén és minden körmene'.en, amit az egyhá>: rendez. 1741—42-ben készült el a pesti céh új zászlója, igen nagy költséggel, és fényűző, pompás kivitelben, óriási méretben, úgy, hogy öt embernek kellett vinni. Bevüaqua—Borsody. A budai és pesti mészáros céhláda okiratai (Bpest, 1931) ?. kötet. 378