Arrabona - Múzeumi közlemények 7. (Győr, 1965)

Gazdag L.: Győr város térképei

tum V. 3. szelvénylaprészen ábrázolja, „Arrabo" néven jelöli, Brigetiotól nyugatra tünteti fel. Hazánk egész területét ábrázoló legrégibb térképet Lázár deák 1500—1510 között készítette és ezt 1528-ban nyomtatták.

5 Győrt „Rab" és „Jaurinum" nevekké] jelölte, fallal körülvett településként ábrázolta, melyből több torony emelkedik ki. Ha ezt az ábrázolást megbízhatónak tartjuk, akkor ezt tekinthetjük az 1529. évi tűz áldozatául esett régi középkori vár egyetlen látképének, mely a korabeli alakjáról némi támpontot nyújt. A régi középkori várról eredeti ábrázolások nem maradtak fenn. A várra vonatkozó legrégibb leírások és feltárások alapján Pfannl Jenő megrajzolta a vár látképét, alaprajzát, és a püspöki palota alaprajzát is.

ff A püspökvár északi szárnyának alsó szintjéről részletes alaprajzot készített Kozák Károly is.

7 A középkori vár rekonstruált alaprajzát Borbíró Virgil és Valló István is elkészítették.

8 Figyelmet érdemel még Jenéi Ferenc és Koppány Tibor legújabb munkájukban közölt „A káptalandomb térképe a várfalakkal és erődítésekkel" c. térképvázlata is, mely a régi várfalaknak a város mai utcahálózatában való elhelyezkedését ábrázolja.

9 A mohácsi csatavesztés után nyilvánvaló volt, hogy az országban nincs olyan erő, mely a török támadásait ki tudná védeni és előnyomulásukat meg tudná akadályozni. A bécsi császári udvarban felismerték az egyre komolyabban fenyegető török veszedelem nagyságát és Bécs védelmét úgy látták legjobban biztosítottnak, ha a török feltartóztatására lehetőleg minél távolabb olyan erős várat építenek, mely ezt a feladatot képes ellátni. Így esett a választás a Rába-Rábca torkolatánál levő Győrre, mely az egész környék legjobb stratégiai helyzetével rendelkezett. A vár kiépítését az olasz bástyás rendszer elveinek szem előtt tartásával végezték.

10 Ebben az időben itt teljesítettek szolgálatot: Filippo Tornielli és Pier Antonio Tarducci hadmérnökök, Francesco da Spazio, Sigismondo de Préda da Pisa, Francesco da Pozzo építészeti hadbiztosok, továbbá: Gabellio Bernhard, Puchner Vitus, Polladt Jeromos, Giovanni Mario de Speziecasa, Paolo da Mirandola, Benigno Ferenc, kik valamennyien jó képzettségű és a várépítés terén is jártas mérnökök, építészeti felügyelők voltak. Ugyancsak itt tevékenykedett, az első modern bástyaöv tervezője Pietro Ferabosco is.

11 Lázius hazánk területét ábrázoló térképe 1556-ban jelent meg, ez a várost „Jaurien, Gewr, Rab" nevekkel jelölte.

12 Ez is fallal körülvett településként ábrázolja, melyből egy tömzsi, több emeletes torony és egy nagyobb épület emelkedett ki. A vár nagyszabású kiépítése ezekben az években történt. 1550-től itt teljesített szolgálatot Sforza Pallavicini, ki 1554—1561-ig várparancsnok is volt. Az építkezés ellenőrzésére leküldött királyi biztosok és az építőmesterek között nagy vita volt, hogy a Káptalandombon levő erősséget, vagy az egész 5 Tabula Hungáriáé ad quatuor latéra per Laza,rum .. . Anno Dni 1528. — A múlt században előkerült példány a Magyar Nemzeti Múzeumban (továbbiakban: MNM.) Apponyi-meíszetek között van. 6 Pfannl J., A győri vár a középkorban. GySz (1936) 7 Kozák K., — Adatok a győri püspökvár történetéhez. Arrabona (1961) 51., 16. ábra. 8 Borbíró V. — Valló I., — Győr városépítés-története. (Bpest, 1956) 56., 26. ábra. 9 Jenéi F., — Koppány T., — Győr (Bpest, 1964) 56. 48. ábra. 10 Maggiorotti L. A., és Banfi F., Győr vára. HK (1933) 11 MaggiorotJ L. A., Banfi F., Pietro Ferabosco. HK (1933) 12 Regni Hungáriáé Descriptio vera Anno MDLVI. HDTIT. B. IX. a. 1011. 298