Arrabona - Múzeumi közlemények 7. (Győr, 1965)

Gazdag L.: Győr város térképei

GYŐR VÁROS TÉRKÉPEI A Rába és a Rábca torkolatánál, a Mosoni Duna mellett elterülő Győr az új kőkoriéi kezdve lakott hely. A régészeti leletek tanúsága szerint a jelenlegi város határán belül megtaláljuk az újkőkori, a rézkori, a bronzkori és a vaskori ember településének, vagy emlékeinek nyomait.

1 A római korban Arrabona néven a vidék egyik fontos erdője és települési helye. A népvándorláskorból hun sírok, nagy avar temető és honfoglaláskori sírok jelzik az egykori lakók itt tartózkodását

2 Az elmúlt évszázadok során a régi térképeken Győrt többféleképpen nevezték. Az Arrabona név eredete a római hódítást megelőző időszakból származik. A középkorban latinosan: Jaurinum, Javarinum, Iaverinum —• olaszosan': Iavarino, Giavarino, Giaverino, Giauarino-nak nevezték. Német neve: Raab, Rhab, Rab, Rahb volt. Magyar nevének kialakulását Szőke Béla a gyűr földrajzi köznév genetikus és jelentésbeli kapcsolatából származtatja.

3 I. István püspökséget és vármegyei székhelyet alapított, Győr a nyugati védelmi vonal középpontja lett. A város kedvező földrajzi helyzete nemcsak előnyt, hanem gyakran hátrányt is jelentett. A többször megismétlődött természeti csapások: árvizek, tűzvészek, és az itt lezajlott háborús események óriási pusztításokat és károkat okoztak és nem egyszer csaknem mindent elölről kellett kezdeni. A legrégibb térkép, mely Győrt is feltünteti, a rómaiak idejéből ránk maradt úttérkép. Szerzője Castorius.'

1 A hosszan elnyúló térkép Győrt a Segmen1 A győri XJM régészeti gyűjteménye és adattára bizonyítja a felsorolt korok alatt az ember itt tartózkodását. Lásd bővebben: Gallus—Mithay, Győr története a vaskorszakig. (Győr, 1942) 2 Fettich N., Győr a népvándorláskorban. (Győr, 1943) A római korra vonatkozóan lásd Lovas Elemér cikkeit a GySz különböző évfolyamaiban. Ugyancsak a győri múzeum régészeti anyaga tanúskodik e terület lakottságáról. 3 Szőke B., Győr nevéről. Arrabona 2 (1960) 13—21. 4 A térkép későbbi utánnyomata hűen szemlélteti az eredetit. Címe: Castori Romanorum cosmographi tabula quae dicitur Peutingeriana. Recognovit Conrad Miller 1888. Verlag von Otto Maier in Ravensburg. — A rómaiak közigazgatási és stratégiai szempontból késztettek ilyen egyszerűsített szinte túlzottan összevont térképeket. Ezt a térképet Celtes Conrad találta meg 1500-ban és Peutinger Conrádnak adta át,, aki nyilvánosságra hozta. A térképet egy időben nevéről „Tabula Peutingeriana" néven is nevez'ék. A térkép az egyes helyek között levő távolságokat római mérföldekben fejezi ki. Az eredeti térkép 12 pergament lapon volt, ebből 11 került elő. Az 1500-ban előkerült eredeti példány a bécsi Ha<dilevéltárban van. A fentemlített példány a Hadtörténelmi Intézet Térképtárában (továbbiakban: HDTIT) A. II. 18—1 jelzett alati található. 297