Arrabona - Múzeumi közlemények 7. (Győr, 1965)

Uzsoki A.: A győri és Győr környéki régészeti gyűjtés és kutatás története

fölé részint a Szent Vidi pusztáról termelték ki a földet, ezáltal az a hely iger elgödrösödött, ellikacsosodott, így később a Likócs név ragadt rá. Ezt az adatot egy oklevélből meríti, és megállapítja, hogy itt a „rómaiak idejében katonai állás volt", s a föld szállításakor a pénzek a földdel együtt a bástyafalak közé kerülték. Likócs puszta, vagy mai nevén Likócs, valóban római kori lelőlhely, sírok kerültek elő itt 1963^ban is kerti földmunkálatok során. Ráth Károlynak több régészeti vonatkozású cikkével a későbbiek folyamán nem találkozunk. 1861-ben Rómer Flórissal megindították a Győri Történelmi és Régészeti Füzetek című vidéki tudományos folyóiratot, melyet 1868-ban bekövetkezett haláláig szerkesztett.

153 E fiatalon elhunyt kiváló történészkutatónak a működése inkább a helytörténetkutatásra volt hatással, eredményeit az utókor is tudja hasznosítani. c) Ebenhöch Ferenc gyűjtő és kutató 1821^ben született Győrött, iskoláinak elvégzése után papi pályára lépett, hamarosan Koroncóra került plébánosnak s 1873-ban a győri káptalan tagja lett. Győrött halt meg 1889-ben.

154 Régészeti tevékenységének első nyomait koroncói plébános korában találjuk meg. Itt ismerkedett meg Milkovits János gyűjtővel, akinek numizmatikai gyűjteményét később ő ismertette. Tulajdonképpeni régészeti gyűjtő és kutató tevékenysége Rómer Flórissal való barátságával kezdődött, nemegyszer együtt rándultak ki leletek gyűjtésére. Később mint esperes nagyobb hivatali körzettel rendelkezvén más községekiben is módja volt gyűjtésre. Növénygyűjtéssel is foglalkozott, emellett hamarosan jelentős régészeti és numizmatikai gyűjteményét a jelentős hazai régiségtani gyűjtemények között említi.

155 Különösen a 60—70-es években fejtett ki a régészet terén komoly tevékenységet, a győri múzeumnak állandó tárgy gyarapítója és Méry Ételnek, a múzeum őrének tanácsadója és támogatója volt. Az Archaeológiai Értesítőben közölt, Rómer Flórishoz írt leveleiben kibontakozik előttünk az a szorgalmas és lelkiismeretes munka, amelyet több mint 3 évtizeden át folytatott. A Nemzeti Múzeum régiségosztályának és éremtárának is állandó gyarapítója. A Nemzeti Múzeum kiállításaira rendszeresen felküldte gyűjteményének használható példányait. A Nemzeti Múzeumnak 1882-ben 300, főleg csiszolt kőszerszámot ajándékozott,

156 ezenkívül halála (1889) után végrendelkezése révén 1672 darabból álló gyűjteménye is Pestre került. Ezt megelőzően még életében odaajándékozta híres kegyérem- és ibárcagyű j teményét.

157 Gyűjtő tevékenységének módszerére bizonyos tekintetben felvilágosítást kapunk archaeológiai leveleiből,

158 de közelebbi adataink is vannak a koroncói határban végzett kutatásairól. Állítólag rendszeresen járta a határt, s különösen szeles idő után iskolásgyermekekkel együtt felkereste a homokos Bábota magaslatot, ahol a sorbaállított gyerekekkel végigjárta a szélfújta terepet s össze153 Ráth Károly (nekrológ) Sz (1868) 341—343. — Osváth, MVV 201. 154 Szinnyei, II (1893) 1161—1162. — Osváth, MVV 167. — Bedy, A győri székeskáptalan története. (Győr, 1938) 484—485. 155 Rómer (255), i. m. 108. 156 AÉ (1882) 299. 157 AÉ (1889) 377. 380. 158 Ebenhöch (57), címszó alatt az irodalomban lásd a forráshelyeket. 29