Arrabona - Múzeumi közlemények 7. (Győr, 1965)

Lengyel A.: Az autonóm nemesi Győr megye kialakulása és működése 1526-ig

Hasonló szoros kapcsolat állott fenn a Hédervári családdal is, mely e lehetőséggel élve, ügyesen használta ki ezt az időszakot birtokainak további növelésére és politikai befolyásának tartós jellegű kamatoztatására. — 1403-ban a király Hédervári. Miklósnak adja a hűtlen Hédervári János püspökhöz és testvéreihez (utóbbiak ugyanis a nápolyi párt emberei voltak) csatlakozott Örsi István Örs nevű Győr megyei birtokát, három szentmártoni szőlőjét és győri mészárszékét.

40. Néhány évvel később (1407-ben) a megyehatóság tudomásával a pannonhalmi konvent tesz jelentést Zsigmondnak, hogy Hédervári Hedrik fiának, Jakabnak nejét, Eufrosinát a Győr megyei Ság, Ráró, Öttevény és Selkető nevű birtokokba ellentmondás nélkül beiktatta.

41 * A köznemesség tényleges pozíciójának háttérbe szorulása általában azt eredményezte, hogy a rendi törekvések határozottabbá váltak és a nagyurak nyomásával szembeni védekezés szükségessége akarva-akaratlanul is erősítette a különböző érdekű csoportokból összetevődő nobilis réteg egymásra való utaltságának érzését. Sok helyütt ugyan huzamos időn keresztül bizonyos fokú passzí2. ábra. Győr megye hatóságának 1415-ben kelt oklevele vitás volt tapasztalható —• egy 1415-ből származó Győr megyei oklevél pl. arról tesz említést, hogy Csécsényi Tóth Máté és Pöki Márton birtokperében nem lehetett ítéletet hozni, mivel a sedrián kevés nemes jelent meg

42 —, de a későbbi évek folyamán a megye köznemessége lassankint ráeszmélt arra, hogy a bajok egyik eredőjét a vicecomes lekötelezettségében kell keresni. — Fonák helyzet volt ugyanis, hogy a védekezési célzattal életre hívott nemesi megye keretein 40 Uo. II. (1. rész.) 304. és MOL Dl. 90943. 41 Závodszky—Radvánszky, A Héderváry család oklevéltára (Bpest, 1922) 145. 42 MOL Dl. 10345. 220