Arrabona - Múzeumi közlemények 7. (Győr, 1965)
Uzsoki A.: A győri és Győr környéki régészeti gyűjtés és kutatás története
CSORNA toria sírköve. 104 A felsorolt 9 rómad kőemléken kívül az irodalom nem emlékezik meg más kövekről, pedig jóval több emlék lehetett kiállítva. Nem tudunk arról sem, hogy az említett numizmatikai gyűjteményen kívül milyen összetételű volt a tulajdonképpeni régészeti gyűjtemény, s annak mi lett a sorsa? Czech Jánosnak Pestre kerülése szorosan összefügg gyűjteményének sorsával. 1836-ban eladta pénzeinek értékesebb részét Milkovits Jánosnak, a maradékot pedig elajándékozta a Magyar Tudós Társaságnak. Az összegyűjtött kőemlékek Győrből történő elköltözése után elkallódtak és csak néhány került viszontagságok után a múzeumba. Czech János a magyar reformkor jelentős személyisége, politikai pályafutása során is fényesen kiállta a próbát, Győr mint polgármesternek, majd mint főbírónak sokat köszönhet neki. A város fejlesztésében és rendezéséiben elért eredményeit legszebben barátja, Toldy Ferenc foglalta össze megemlékező beszédében: „Tanúi ebbeni sikeres fáradozásainak Győr' szembetűnő csinosbulása, viritó sétányokkal, miket addig sajnos nélkülözött, ellátása, országutai 's több mint ötezer ölnyi gátjainak ezélszerübb javítása, sőt majdnem újból készítése, a' még fennállott bástyák' lebontása, melly munka épen az epekor' dühöngése alatt kezdetvén, valamint egy részről több ezer kéz' hasznos foglalkozására szolgált, 's a' jó rend' és köznyugalom' fentarthatására is legjobb hatással volt, úgy más oldalról 'a várost környező árkok és bűzhödt posványok' betöltését is maga után vonván, az egészségi állapot' javítását, a' város' kiterjedését, 's ezáltal a' lakosok' jólétét is nagy mértékben előmozditá". 105 Tudományos irodalmi munkássága főleg történelmi tárgyú, -mi most csak két tanulmányának régészeti vonatkozásaival foglalkozunk. Die Römerstrasse in der Wieselburger und Raaber Gespannschaft c. 1829-ben megjelent kisebb tanulmánya 106 után a Magyar Tudós Társaság Évkönyvében jelent meg legnagyobb régészeti munkája ,,A' győri vidék a' legrégibb időben és rómaiak alatt". 107 Ez az első munka, mely a város őskoráról mondani akar valamit, de régészeti adatok hiányában nem tud. Mondanivalóját így fogalmazza: „Kik lakták e' környéket legrégibb időben, azt meghatározni teljes lehetetlenség: minthogy magának azon egész tartománynak eredeti lakosairól, melly utóbb Pannoniának hivatott, és most Magyarország' dunántúli kerületét teszi, nem tudunk semmit". Ehelyett igen helyesen az akkori tudományos eredmények sovány adataiból a város vízrajzát igyekszik megrajzolni. Annál tartalmasabban és színesebben tárgyalja a római kort. Hivatkozásai elárulják, hogy jól ismeri az auktorokat, sőt nem elégszik meg az auktorhelyekkel, és a történelem adataival, hanem igazi régész szemével nézi a problémát. A történelmi adatok hiányosságát a régészeti leletekkel pótolja. Arrabona létét így igazolja: „méltán támadhatna városunk' ez idő korban fennléte iránt kérdés, ha e' hiányt más teljes hitelű bizonyitmányok által, az itt talált római pénzek és emlékeikkel, ki nem pótolhatnék." Felsorolja a pénzleleteket, majd a feliratos köveket, az előkerült sírokat és építménymaradványokat. Leírása leletkataszterszerű, de olvasmányos. Hiteles adatokra támaszkodik, mindig hivatkozik a forrásokra és néha párhuzamokat is említ. A helytörténetet az egyetemes történelembe igyekszik beleépíteni. Behatóan foglalkozik a római kori úthálózattal és jól határozza meg az egyes 104 CIL III 4386. 105 Toldy i. m. 352. 106 Czech (49), (1829) 569—574. 107 Czech (48), i. m. 314—315. 2 Arrabona 17
