Arrabona - Múzeumi közlemények 7. (Győr, 1965)
Kozák K.: Győr-Sopron megye középkori egyeneszáródású templomairól
előbbi nagymértékű átépítése miatt ősi formájából alig őrzött meg valamit, addig filiája tisztán őrzi — ha nem is teljes mértékben — eredeti formáját, szerkezetét. Éppen ezért, most a türjei templomon vizsgáljuk meg e másik csoport jellegzetességeit és részleteit, amelyek esetleg az első csoporttal való kapcsolatra utalnak (9. ábra). A nyugati homlokzaton itt is két karcsú torony emelkedik ki a hajó testéből, amely egyaránt hozzákapcsolja Tűrj ét az előbb tárgyalt „premontrei" és a kéttornyos íbencés típusú nemzetségi templomok csoportjához (10. ábra), amelynek legszebb emlékei ugyancsak a Dunántúlon és a Kisalföldön maradtak fenn (Lébény, Jak, Deákii, Zsámbék). A két torony között magasra emelt középfal egyenes lezárása és a nagy falfelületet feloldó, gótikus ívbe zárt két félköríves záródású ablak azonban — a felette levő körablakkal —, egy kissé el is határolja a bencés csoporttól (11. ábra). Szerkezetileg igen érdekes a kegyúri karzatra vezető, falba épített, egyenes karú lépcső. Hat oszlop, illetve pillér, három hajóra osztja a templomot, amely eredetileg feltehetően három félköríves szentéllyel zárulhatott; erre az északi mellékszentélyben jelölt íves fal csonk utal. A felmérések a főszentély két falát románkorinak jelzik. Eszerint itt a főszentély félköríves záródása szentély-négyszöghöz kapcsolódott, amely a jaki templomnál alkalmazott megoldáshoz hasonló. Ellenkező esetben a főszentély apszisa is a diadalívtől indult, mint a mellékszentélyeké. Az kétségtelen, hogy e csoport kialakulásában jelentős szerepe leheteti a háromhajós, félköríves szentélyű, bencés típusú templomoknak. E folyamatnak végső állomását talán a zsámbéki templom jelzi. A csornai prépostsági templom hajójának méretei és arányai némi hasonlóságot mutatnak filiájávai, a türjei templommal. Ha az azonos léptékű két alaprajzot egymásra vetítjük, a két hajó rajza többé-kevésbé fedi egymást, belső szélességük egyforma. Elképzelhető, hogy a hajó északi és déli fala románkori részleteket őriz a vakolat alatt. A türjei templom építésénél figyelembe vehették a csornai templomot, hisz a két prépostság között szoros kapcsolat volt. Csorna alapítási évét 1180 tájára teszik, s a hatvani monostornak volt a filiája, amely viszont Váradhegy fok alá tartozott. Csornáról telepítették később Tűrj ét, Rajkot és Mórichidát (Árpás). Csorna titulusa S. Michael arohangelus. Türjéé a premontreieknél kedvelt Beáta Maria Virgo. 25 E csoport kialakulása talán a korábbi premontrei jellegzetességek és a bencések erős hatásának ötvöződéseként fogható fel. Korban feltehetően követi az általunk e helyen „premontrei"-nek nevezett első csoportot. Hogy a bencés és ciszterci építkezések később mennyire hatottak a premontrei .monostorok templomainak építésére — a XIII. században — az talán legjobban a mórichidai prépostság építésével kapcsolatban bizonyítható. Ez a templom alaprajzát tekintve nem kapcsolódik a bencés típusú nemzetségi templomokhoz, de egyenes szentélyzáródása és több más részlete is nem a ciszterci, hanem a XIII. századi pannonhalmi építkezésekhez kapcsolja. A prépostságot Móric, nyitrai főispán alapította, fivérével Márkkal, 125.1ben. A templomot Szt. Jakab tiszteletére szentelték fel. 26 A hosszú, keskeny, egyhajós térből két karcsú torony emelkedik ki a nyugati homlokzaton. A tor25 Oszvald i. m. 239—40., 251. 26 A prépostság alapításáról részletesen megemlékezik Rómer F. a Győri Történelmi és Régészeti Füzetek II. (1863) III. (1865) és IV. (1869) kötetében. — Csatkai E. ; — Dercsényi D., Sopron és környéke műemlékei. (Bpest, 1956) 459—462. (A két munkában levő alaprajzi felmérés eltér egymástól. Az előbbi szabályos, az utóbbinál a hajó és szentély tengelyének iránya nem azonos.) 148
