Arrabona - Múzeumi közlemények 7. (Győr, 1965)
Kozák K.: Győr-Sopron megye középkori egyeneszáródású templomairól
a XIII. század előtt nem találkozunk, s az kimondottan a ciszterci építkezés sajátosságai közé sorolható. Franciaországban, Itáliában és máshol is előfordul ilyen és hasonló ablak elrendezés egyenes szentélyzáródású templomoknál. 14 Hazánkban csak Bélapátfalván hasonló az egyeneszáródású szentély keleti falában levő két félköríves záródású ablak, felette egy nagyobb körablakkal. Ilyen ablakelrendezés van a kereszthajó északi falában is. Ez a templom 1232—41 között lényegében felépült, a tatárjárás után már csak befejező munkálatok folytak. 15 A bélapátfalvi építkezés akkor kezdődött, amikor Oros apát építkezése már Pannonhalmán befejeződött (1224). így ez is bizonyítja, hogy ez az alaprajzi elrendezés hazánkban a XIII. század első felében ismert megoldás, s Pannonhalmán sem alakulhatott ki sokkal előbb. Azt egyelőre nem tudjuk bizonyítani, hogy honnan is vette a pannonhalmi építkezéshez Oros apát a mintát, de úgy véljük, itáliai útja, s az ott látott új cisztercita építkezések döntő módon befolyásolták abban, hogy a régi templomot az új építészeti elvek alapján átépítse. (Fossanova, Casamari). 16 Az altemplom téralakítása, az oszlopfők igen nagy hasonlóságot mutatnak a Levárdy által említett viterbói S. Andrea di Pianoscaranora altempolmával. 17 Pannonhalma kapcsolata Itáliával az alapítástól kezdve folyamatos és szoros lehetett, melyet Oros apát még szorosabbra fűzhetett. Feltehető, hogy a Franciaországban kivirágzott új építészeti elvek ez esetben Itálián keresztül jutottak el Pannonhalmára. Figyelembe kell vennünk a közeli zirci cisztercita apátság ez időben befejezett, vagy befejezéshez közeledő építkezéseit is. Bár e középkori templomról keveset tudunk, biztosra veszszük, hogy hatással volt Oros apátra, s ez terelhette érdeklődését Itáliában folyó cisztercita építkezésekre. Oros apát személyével kapcsolatban visszatérünk röviden a tihanyi altemplomra. Oros a tihanyi apáti székből 1207-ben került a pannonhalmi apátság élére. 1211-ben, az ő korábbi kérésére íratja össze II. Endre a tihanyi apátság birtokait. 18 Az e birtokhoz tartozó falvak templomai közül a ma ismertek általában egyenes szentélyzáródásúak és építésük kora a tatárjárás idejére tehető. Egyes esetek uen meg okmányilag is bizonyítható a tatárjárás után való építés, pl. Kisapátiban, mely a pannonhalmi apát birtoka volt. 19 Talán a pannonhalmi templom Oros apát által szorgalmazott átépítése indíthatta arra a tihanyi apátot, hogy ő is átépíttettesse templomát az „ősmonostor" mintájára. Nem kíván külön bizonyítást, hogy a két apátság között — különösen Oros korábbi kapcsolatát tekintve Tihannyal — igen szoros lehetett a kapcsolat ez időben. A tihanyi templom átépítése azonban jóval szerényebb keretek között történhetett. így feltételezhető, hogy altemploma kisebb változtatásokkal megőrizte eredeti elrendezését, talán csak korábbi szentélyét alakították egyenes záródásúvá. Az altemplomban végzett átalakításra is utal némi nyom. A boltozat 14 Fraccaro de Longhi, L., L architetture delle Chiese Cistercensi. Italiane. (Milano, 1958). 15 Gergelyffy A., Bélapátfalva (Bpest, 1960) 7., 13., és 16. 16 E lehetőség kiolvasható Levárdy többször idézett munkájából. A korábban említett, Szigligettel foglalkozó tanulmány e lehetőséget részletesebben is említi, s a fossanovai templom és a pannonhalmi apátság templomának szentélyeiben mutatkozó hasonló ablakelrendezésre is kitér. 17 Levárdy i. m. II. 121. 18 Erdélyi L., A tihanyi apátság története. (P. SZ. B. R. T. X.) (Bpest, 1908) 502—517. 19 Bogyai T., A Szent György-hegyi Szent Keresztkápolna. Különlenyomat a Technika 1943. évi 4. számából.
