Arrabona - Múzeumi közlemények 7. (Győr, 1965)

Kozák K.: Győr-Sopron megye középkori egyeneszáródású templomairól

kialakítása. E folyosóhoz tartozhattak azok a kis nyílások is, amelyek ma elfalazott állapotban a hajót megosztó északi pillérsor feletti fal nyugati felében láthatók. Ez a fal a szembenlevővel együtt kétségtelenül a XIII. század első felében épült. E dolgozatban elsőnek nevezett „nagy" templom szolgálhatott mintaképül a közvetlenül utána, de a még később épült bencés kolostortemplomok és székesegyházak építéséhez. Ezek pedig mind — az említett egy Tihany kivételével — egy- vagy háromhajósok és félköríves záródásúak, egy nagy (Pécsvárad, Kalocsa I. zalavári vár, Székesfehérvár) (4. ábra),

9 vagy egy nagy és két kisebb szentéllyel (Szekszárd, Garamszentbenedek, Somogyvár, Kaplony, Kapor3. ábra. Monreale: a bencés templom mellékhajója felett és a falban levő folyosó. nak, Lébény, Deáki, Ják, Zsámbék, a székesegyházak közül pedig Győr, Pécs, Eger (5. ábra). A római anyakolostor, a pécsváradi és a zalavári apátság templomainak, valamint az első kalocsai, a székesfehérvári, esztergomi és talán a veszprémi székesegyházak példái nyomán. Pannonhalmán is inkább az egy nagy, félköríves szentéllyel való záródást tartjuk valószínűbbnek. Ehhez az első templomihoz tartozott az a hurkolt oszlopköteg, amelyet ma a kerengőben berendezett kőtárban őriznek (6. ábra).

10 Erről a töredékről igen keveset tudunk, állítólag az altemplom restaurálása során került elő a XIX. 9 Az alaprajzokat Gerevich Tibor idézett munkájából, Dercsényi Dezső szerkesztésében megjelent, „A magyarországi művészet története" és a „Sopron és környéke műemlékei" kötetekből vettük át. 10 A hurkolt oszlopköteg átmérője 28 cm, nyolc oszlopból áll és jelenlegi magassága — kiegészítéssel — 1,35 m. 137