Arrabona - Múzeumi közlemények 7. (Győr, 1965)

Alföldy G.: Római feliratos kő a győri székesegyházban

Η Ε R C V L I Λ M M G Ε Ν COLL-IVVEN TVIS-CAESON TF RTIVS-DECM BR ICilViR MTR Ο Ν Ο · C Ε M 1 Ν EPI GONG A szöveg tehát a következőképpen hangzik: Her[culi] / Aauug. (=Augustorum) Gen (io) I coll (egii) iuven / [t] utis Caeson (ius) / [Tejrtius d[e]c(urix>) m(unicipii) Brig(etionis) [Ilvir?] / [pajtrono Gem[in(io)] / Epigono. Magyarul: A császárok Herculese és az ifjúsági szervezet geniusa tiszteletére állította Caesonius Tertius, Brigetio város tanácsnoka (és talán: polgármestere), Geminius Epigonus védnöksége idején (=aimikor Geminius Epigonus volt az ifjúsági szervezet patrónusa). A felirat állítójának tisztsége révén kétségtelennek tekinthető, hogy a kőemléket eredetileg nem Arrabonában, hanem a közeli Brigetioban állították fel, és innét hurcolták el a győri székesegyház építéséhez, nyilvánvalóan az oda befalazott másik brigetioi kőemlékkel együtt. A felirat keltezését illetően a terminus post queni-et az a körülmény adja, hogy Brigetiot a szöveg már autonóm városi közösség, municipium formájában említi. A brigetioi municipium alapításának idejét korábban Septimius Severus uralkodásának idejére (193—211) tették,

4 újabban azonban Mócsy A. kimutatta, hogy a municipium alapítása csak Caracalla császár idején (211—217) következett be.

5 A terminus ante quem-et a város további rangemelése adhatná: Brigetio később elnyerte a colonia-rangot.

6 Ennek az eseménynek az időpontját azonban nem tudjuk pontosabban meghatározni; a colonia-rangot említő felirat a 3. század végéről származik. Hasonló rangemelések a dunai provinciákban mindenesetre a 3. század folyamán is bekövetkezhettek, így a dalmáciai Domavia, amely korábban municipium volt, Severus Alexander uralkodása (222— 235) után emelkedett colonia-rangra.

7 A győri felirat esetében így csak annyi bizonyos, hogy a kőemlék a 3. századból való. Pontosabb keltezést — feltételesen — a Herculi Augustorum dedikáció alapján kockáztathatunk meg. A Hercules Augusti, Hercules Augustorum feliratok

8 Herculest úgy állítják be, mint 4 Barkóczi L., i. m. 28. 5 Mócsy Α., PW—RE Suppl. 9 (1962) 600. A Caracalla alatt történt alapítás lehetőséget korábban már mások is felvetették, lásd Barkóczi L., i. m. további irodalommal. 6 CIL III 4335, Barkóczi L., i. m. Nr. 52. 7 Alföldy G., Bevölkerung und Gesellschaft der römischen Provinz Dalmatien (Bpest, 1964) 155. 8 PL: CIL III 3305 (Tolna): Herculi Augusti (esetleg Commodus korából), CIL III 10406 (Aquincum): Herculi Augg(ustorum) (Diocletianus és Maximianus közös uralkodása alatt, 290-ben). 128