Arrabona - Múzeumi közlemények 6. (Győr, 1964)
Kozák K.: Háromkaréjos barokk kápolnák és templomok
nok lett, s módjában állt a város vezetőségének törekvéseit figyelemmel kísérni, azokkal kapcsolatban bizonyos esetekben befolyását is érvényesíteni. Kétségtelen — az előzmények után —, hogy a budai jezsuitákkal is kapcsolatba került, akik éppen ez időben szorgalmazták az új Szentháromság szobor felállítását a várban. 28 Bár a trinitász szimbólum építészeti formában való alkalmazása e korban természetesnek vehető, s igen sok felől elképzelhető az arra való ösztönzés a Rókus-kápolna esetében, mégis felvetjük annak lehetőségét, hogy esetleg Pfeffershof en János budavári katonai parancsnoknak, vagy a budai jezsuitáknak is szerepük lehetett e forma alkalmazásában. II. A Dunántúlon található háromkaréjos barokk kápolnák és templomok tárgyalása után vizsgáljuk meg, hogy az ország más részein találhatók-e hasonló alaprajzú épületek. Nagyon érdekes, hogy a pesti Rókus-kápolnával és a győri kálvária-kápolnával csaknem egyidőben épült Egerben is egy háromkaréjos kápolna, a város német polgárainak egykori temetőjében, amelyet ma már nem használnak. Festői látvány az elhagyatott temető legmagasabb pontján, magányosan álló kápolna. Ezt a kápolnát is Szent Rókus és Szent Rozália tiszteletére építették. Elárulja ezt a bejárat feletti, fekvő szobornak készített falfülke is, amelyben Szent Rozália fából faragott szobra feküdt (19. ábra). 29 Nagyon érdekes a homlokzati szoborfülkék és ablakok elrendezése. A három álló szobor részére készített, háromszögbe szerkesztett — a kőszegi kálvária ablakaihoz hasonlóan — falfülke egy hasonló formájú és méretű ablakot zár közbe, amely mélységénél, áttörtségénél fogva a hármasságban az egységet jól szimbolizálja. Ugyanakkor ez az ablak képezi alsó pontját annak a képzeletbeli háromszögnek, amelynek felső pontjaiként két egyforma körablakot (padlásablakok) helyezett el a jóérzékű barokk mester. Ebben a felső képzeletbeli háromszögben viszont a közrezárt szoborfülke jelképezi az egységet, az előbb említett megoldás ellentéteként, világosabb, plasztikusabb jellegével emelkedve ki a három, sötétebb ablak közül. Az ablakok és falfülkék érdekes elrendezésével művészi hatásokat ért el a barokk mester úgy a homlokzat-, mint a tömegalakítás terén (19. ábra). A kápolna felépítését 1709-ben határozta el a lakosság, amikor a pestis nagy pusztítást okozott Egerben is. A munka befejezését a magas oromfal csúcsára felírt 1714^es évszám jelzi. A kápolna régi kriptájának lejárata a téglalap alakú hajó közepén van. Amikor az megtelt, a kápolna körül patkó alakban új kriptát építettek (1756). Ennek a felszínen szellőztető nyílásai vannak, amelyeken egykor Rozália, Rókus, Sebestyén és Fábián szobrai álltak. Szmrecsányi Miklós idézett munkájában írja azt is, hogy a szentély három fülkéjének mindegyikében egy-egy oltár állt, amelyek közül a középső volt a legrégibb. Ennek közepén Szent Rozália, jobbról Szent Rókus és balról Szent Sebestyén fából faragott, festett szobrai álltak. A kápolna tetejét az elmúlt években javította ki az Országos Műemléki Felügyelőség, amikor műemléki palával fedték le. Igen szerencsés megoldásnak bizonyult, mert így most az eredetileg fazsindellyel fedett állapotot idézi az emberben a sötétszürke, mozgalmas hatású tető (20. ábra). A kápolna alaprajza nem sokkal kisebb a győri kálvária kápolnánál. Tégla28 Schoen A., A Zsigmond téri Szentháromság szobor. (Bpest, 1936) 29 Szmrecsányi M., Eger művészetéről; (Bpest, 1937) 27—32. 66
