Arrabona - Múzeumi közlemények 6. (Győr, 1964)
Kozák K.: Háromkaréjos barokk kápolnák és templomok
sen alkalmazott trinitász szimbólum rejtőzik. Ez időben — a kálvária 1729—35 között épült 12 — európaszerte épülnek templomok a Szentháromság tiszteletére és olyanok is, amelyek formájukban e teológiai tanítást hirdetik. És ez nem is egyedülálló eset, hisz a világi építészet sem mentes a szimbólumoktól. Nagyon érdekes Franz Sebastian Rosenstingl bécsi építész terve az építendő nagykárolyi kastélyról, amely azonban nem valósult meg. A színezett tusrajz az épületet madártávlatból mutatja, s mint a kísérőszövegből olvasható, a kastély a kiterjesztett szárnyú, repülő sast, a Károlyiak címerállatát szimbolizálja. 13 Sajnos, a kőszegi kálvária-templom pontos alaprajzát nem ismerjük, de a közölt kép bal oldalán — a szélső torony mögött — látható félköríves épületrész és a kápolnát ismerők tájékoztatása alapján 14 úgy véljük, hogy tulajdonképpen ez esetben is egy „háromkaréjos", trinitász szimbólumot rejtő formával van dolgunk. Ez esetben azonban a három karéj nem kapcsolódik közvetlenül egymáshoz, mint a győri kálvária-kápolnánál, hanem a két szélső karéjt a szentélytől távolabb, a főhomlokzat mögött alakították ki a hajó két oldalán. A templom építésével kapcsolatban megemlítik, hogy az építőanyagot zarándoklattal hordta fel a polgárság; két téglát — keresztberakva — vitt minden résztvevő. 15 Ez a kis adat is azt bizonyítja, hogy bizonyos gondolatoknak szimbólumokban való kifejezése nem volt ismeretlen a kőszegiek előtt. Feltételezhetjük, hogy az ilyen irányú gondolkozás- és látásmód kialakításában jelentős szerep jutott a XVII. század 70-es éveiben Kőszegen letelepedett jezsuitáknak. Sokirányú tevékenységük mellett a kálvária-templom építésével kapcsolatban is kimutatható közvetlen részvételük; kezdeményezésükre indult meg a munka. 16 Zala megye nyugati szélén, Zél-pusztán áll egy kápolna, amelynek nemcsak külső formája (10. ábra), és belső térhatása, hanem neve és alaprajza is a Szentháromságot szimbolizálja (12. ábra). A Szentháromság tiszteletére szentelt kápolna építésének pontos idejét nem ismerjük. A középkorban e helyen falu állott ,amelyről egy 1328-ban kelt oklevél tesz említést. 17 A XVI— XVII. században elpusztult településre azonban ma csak az itt levő gazdaság — egykori 12 Genthon I., i. m. 176. — Lelkes I., Kőszeg. (Budapest, 1943) 20—21. 13 Voit P., Beszámoló az OMF távlati kutatási tervéhez kapcsolódó levéltári munkáról. MMv. II. (Budapest, 1963) 296. 14 Sedlmayr János építészmérnök szíves közlése alapján tájékozódtam a kálváriatemplom alaprajzáról. 15 Lelkes L, Kőszeg. (Budapest, 1960) 170. — A templom mellett álló kisebb kápolna 1717-ben épült. A templom 1947-ben leégett, azóta helyreállították. 16 Chernél K., Kőszeg sz. kir. város jelene és múltja. I. (Szombathely. 1877) 122—23. E kötetben részletesen leírják a kálvária-templom építésének körülményeit, amely érdekes korrajzot ad bizonyos vonatkozásban a kőszegi polgárságról és rávilágít a jezsuiták szerepére a templom építésével kapcsolatban ..." Minthogy az említett régibb fa kereszt az idők befolyása folytán összeomlott, 1726-ban Losy Lipót jezsuita egy kőből faragott keresztet üdvözítőnkkel, úgy szinte a hegység aljától kezdve arányos távolban, nyolc kisebb fa keresztet állított föl, melyeken fekete táblák valának alkalmazva Krisztus kínszenvedését előtüntető festményekkel. A vallási buzgalom még melegebb kifejezésekben nyilvánult 1729-ben, midőn Rennich Pál jezsuita kezdeményezésére egy tekintélyes egyház építése terveztetett... különösen Pálfy Miklós nádor, ... úgy több magánzók támogatása, jelentékeny kegyadományok gyűjtése mellett... még ugyanazon évi szeptember hó 14-én ... kivonult tekintélyes körmenet jelenlétében az alapkő Kisóczy Mihály jezsuita házfőnök által ünnepélyesen fölszenteltetett. Ezután... Bartovits István és Kail Ferenc jezsuiták, az előbbi magyar, az utóbbi német nyelven szónokoltak... az egyház 1734-ben, az ehhez csatolt remete lak, kertjének kőfalazatával 1735-ben elkészült..." 17 Zalai Oklevéltár. I. 226. 58
