Arrabona - Múzeumi közlemények 6. (Győr, 1964)

Granasztói Gy.: Az alaprajzkutatás és feladatai Győr középkori történetével kapcsolatban

Befejezésül: mi a kutatás feladata és módszere.

3 Az előzmények kutatásához feltétlenül szükséges a pénzleletek analízise, az írásos források előtti időszak vizsgálatához. Megvizsgálandó: van-e összefüggés a regálék és a városalapítás között. Hasznos lenne a plébánia körzet kapcsolatai, viszonyai alapos feltárása. A vizsgálat fontos szempontja kell, hogy legyen: a város királyi vagy magánbirtokon jött-e létre. Össze kell gyűjteni az utcák lakóinak foglalkozására vonatkozó adatokat. A topográfiai kutatásnak mindig hosszú időszakot kell felölelnie és szorosan a jogi vonatkozásokkal kell együtt haladnia. A döntő tanulság, amelyet a Győrrel kapcsolatos topográfiai kutatás számára levonhatunk: a kiindulópont az ingatlanviszonyok; belsőség-külsőségi birtokviszonyok vizsgálata kell, hogy legyen; a főtér komplexumból kiindulva. A leendő topográfiai tanulmány feladata: Győrt tágabb környezetében bemutatni, továbbá felvázolni az egyetemes fejlődés törvényszerűségeit egyfelől, az egyedi jellemzőket és a magyar városfejlődés problémáit másfelől. A felhasználható külföldi irodalom jegyzéke Aubin H., Zum Übergang von der Römerzeit zum Mittelalter auf deutschem Boden. Histor. Aufsätze A. Schulte zum 70. Geburtstag gewidmet (Düsseldorf, 1927) 30—43. Below G., Zur Entstehung der deutschen Stadtverfassung I

—

II. (München, 1887—88). Beyerle F., Zur Typenfrage in der Stadtverfassung (Weimar, 1930). Dhondt J., Développement urbain et initiative comtale en Flandre au Xie siècle. Revue du Nord XXX. (1948) 133—156. Ennen E., Burg, Stadt und Territorialstaat in ihren wechselseitigen Beziehungen. Rhein. Vjbl. XII. (1942) 48—88. Espinas G., Deux fondations de villes dans l'Artois et la Flandre Française. Saint-Omer. Lannoy-du-Nord (Lille, 1946). Fröhlich K., Das verfassungstopographische Bild der mittelalterlichen Stadt im Lichte der neueren Forschung. Rörig-Gedächtnisschrift. (Lübeck, 1953) 61—94. — Das Stadtbild von Goslar im Mittelalter. Beiträge z. Gesch. d. Stadt Goslar 11. (Giessen, 1949). — Zur Verfassungstopographie der deutschen Städte des Mittelalters. Zschr. Sav. Stiftg. Rechtgesch. Germ. Abt. LVIII. (1938) 275—310. Ganshof F. L., Over stadtsontwikkeling tusschen Loire en Rijn gedurende de middeleeuwen (Antwerpen, 1941). Görich W., Der Stadtgrundriss als Geschichtsquelle. Zschr. d. Ver. f. hess. Gesch. u. Landeskde LXIII. (1953) 55—65. Hamm E., Die Städtegründungen der Herzöge von Zähringen in Südwestdeutschland (Freiburg i. Br. 1932). Kentenich G., Zur Stadt- und Gauverfassung im frühen Mittelalter. Rhein. Vjbll. II. (1932) 312—316. Keyser E., Deutsches Städtebuch (Stuttgart—Berlin, Stuttgart, 1939, 1941, 1952). Koehne C, Burgen, Burgmannen und Städte. Hist. Zschr. CXXXIII. (1925) 1—19. Lavedan P., Histoire de l'architecture urbaine (Paris, 1926). Maleczynsky K., Die ältesten Märkte in Polen und ihr Verhältnis zu der Kolonisierung nach deutschem Recht. (Breslau, 1930). Meier P. J., Die Anfänge der Stadt Magdeburg und der deutsche Marktort des frühen Mittelalters. Geschichtsbll. f. Magdeburg LV. (1920) 60—81. 3 A középkori Győr fejlődése problémáit és az eddigi kutatások eredményeit legutóbb Lengyel Alfréd és Jenéi Ferenc főreferátuma foglalta össze a második várostörténeti konferencián (előbbi „A középkori Győr", utóbbi „Győr a XVI—

XVIII. században" címmel). 47