Arrabona - Múzeumi közlemények 6. (Győr, 1964)

Granasztói Gy.: Az alaprajzkutatás és feladatai Győr középkori történetével kapcsolatban

az alaprajzra is. 1271 cezúrát jelent városunk életében, az ispánsági—püspökségi székhely (burg) mellett ekkor keletkezik a város. Ami az alaprajz fejlődését illeti, azt a forgalom mozgása határozza meg. A flandriai St. Omerben a városi élet tengelye hat hosszanti út volt, amelyek a folyómenti kirakodó területről a magaslaton fekvő négyszögletes piactérhez vezettek. Az utak közül kettő lett a továbbiakban jelentős. 3. ábra. Győr belváros, Kartográfiai Vállalat (Bpest, 1957) Győrben az utcák észak—déli, illetve kelet—nyugati irányban futnak, kelet—nyugati irányú a Buda—Bécs útvonal, dél felé halad a veszprémi és a fehérvári; a műemlékek túlnyomó része észak- és nyugat felé helyezkedik el. A XII. században a lakosság letelepítése lakónegyedekbe európaszerte terv szerint történt. A főútra merőleges, illetve párhuzamos utcák a jellemzők mindenütt. Ilyen Itzehoe és Lübeck például. Az egyes sémák egyes területekre és korokra jellemzőek. A fentebb ismertetett XII—

XIII. századi kelet—északnémetországit például megelőzte egy szintén hosszanti

j

kereszttengelyes típus, azonban itt a teret csak a középtengelyt metsző utcák osztják fel. Ilyen Freiburg 45