Arrabona - Múzeumi közlemények 6. (Győr, 1964)

Granasztói Gy.: Az alaprajzkutatás és feladatai Győr középkori történetével kapcsolatban

Flandriából terjednek a Rajnán túlra. A nagy távol-kereskedelmi utak mentén alakulnak ki, így Verdun (985-ből az első említés a körülfalazott kereskedő telepről) Lüttich (1000 körül), Worms (1080), Speyer (1084), Erfurt (1160). A két mag összeolvadási folyamata akkor indul meg, amikor a kereskedő telep is fallal veszi magát körül. Nyugaton a körülfalazások jórészt a XII. századig befejeződtek. Csak röviden utalunk itt egy már régen eldőlt vitára: a város nem megnagyobbodott falu. Térbelileg is külön képződmény, a kezdődő társadalmi munkamegosztás helye. Azonban figyelemreméltó, hogy a XII. században a városi lakosság jelentős része még nem a városi gazdaságban él. Erre utalnak a XII. századi „congés agricoles" Flandriában; sokak számára a város még mindig csak védelmi létesítmény. A patríciátus hatalmát földbirtokkal látja biztosítottnak. Természetesen mindez nem változtat a tényen: a városi gazdaság jellegében eltér a falusitól. Melyek most már a topográfiai fejlődés tényezői? Mindenekelőtt a földrajzi fekvés befolyásolja a város kialakulását. Mocsaras, sík vidéken a mag a vár mellett terül el, innen terjed felismerhető fokozatokban. Ilyen Marburg. A földrajzi környezet módosítja a szabályosságot. Győr viszonylatában ezért fontos lenne a folyók vonalának vizsgálata a középkorban. A váralapítás mindig valamilyen cél érdekében történik; a két döntő tényező: a földesúr egyrészt mind adományozó, a vállalkozó kalmár tőkés csoport másrészt. Városalapításkor mindig nagy városok oklevelei szolgálnak min2. ábra. Breslau, topográfiai dualizmus. Egyházi városelőzmény és keletnémet városszisztéma (XII —XIII. sz.); Diercke, C, Weltatlas (München, 1957) 43