Arrabona - Múzeumi közlemények 6. (Győr, 1964)
Granasztói Gy.: Az alaprajzkutatás és feladatai Győr középkori történetével kapcsolatban
AZ ALAPRAJZKUTATÁS ÉS FELADATAI GYŐR KÖZÉPKORI TÖRTÉNETÉVEL KAPCSOLATBAN Győr írásos emlékeknek meglehetős híj jávai levő középkori történetét számos ponton tudná a módszeres történeti-topográfiai kutatás felderíteni. 1 Ez a nálunk most elterjedő kutatási eljárás városunk esetében már eléggé számottevő előzményekkel rendelkezik. A belváros szabályszerűsége csábít az alaprajzi vizsgálódásra. Azonban éppen e szabályosság késztet óvatosságra és még nagyobb körültekintésre az alaprajzkutatásban, amely eddig Győrben, véleményünk szerint nem volt alapos és módszeres. Az alaprajzkutatás segédtudomány. Feladata: az írásos emlékek kiegészítése a történeti—topográfiai elemző módszer segítségével. A kutatás mindig az egyes topográfiai elemek vizsgálatából indul ki, ez előzi meg az alaprajz egészének analízisét. E módszer döntő fegyvere a más alaprajzokkal való összehasonlítás, (a városunkkal foglalkozó történeti irodalom ezt a területet teljesen elhanyagolta) az összehasonlítás alapján törvényszerűségek kimutatása és típusalkotás. Az alábbiakban megkíséreljük e viszonylag fiatal tudományág Győrrel kapcsolatba hozható eredményeinek összefoglalását, valamint a városunkkal kapcsolatos kutatási feladatok megfogalmazását. Európában a IX— XII. században indult meg a városfejlődés. Ekkor kezd kialakulni az új, az ókoritól eltérő jellegű város. A folyamatnak persze azért az ókorból fennmaradt városok gyakran lehettek előzményei. E városelőzményeknek védelmi, politikai, közigazgatási szerepük volt, a IX. századra leginkább védelmi, a normann, szaracén, magyar betörések és más támadások ellen. Ide menekült a földművelő lakosság. A kontinuitás elvét a városi életet illetően a szakirodalom elveti. Ennek topográfiai igazolását Aubin adta; Bonn, Xanten, Kreuznach és más városokban súlypontingadozást, a településmag koronkénti áthelyeződését mutatva ki. Már itt megjegyezzük, hogy a fejlődési folyamat Nyugaton indult meg előbb, keleten később. Védelmi szerepet játszott és a fejlődés egy másik előzménye lett a „Burg", ahogyan azt Planitz bebizonyította. A burg a mediterrán lakótorony elvének átvételét jelenti; hogy mikor terjedt el, az kiderül a tényből: a karolingok még megerősítetten lakó és igazgatási központokban éltek. A burg szerepe a városfejlődésben az, hogy gyakran nem egyedül alapították; székhely, rezidencia jellegéhez hozzátartozhatott egy templom vagy apátság, a maga fogyasztókörével. Flandriában 1071 előtt egyről sem tudunk; a legjelentősebbek: Brügge, Arras, Lille, St. Orner lettek. Itt tömörül1 Jelen cikk a második — győri — várostörténeti konferencián elhangzott, meghatározott tematikájú hozzászólás alapján készült. 41
