Arrabona - Múzeumi közlemények 6. (Győr, 1964)
Sey O.: Adatok a Hanság gerinces állatvilágának ismeretéhez
Scardinius erytropthalmus L. — Vörösszárnyú keszeg. Valamennyi folyóból és csatornából sikerült begyűjtenem. Gyakran kárász és compóval együtt. Aspius aspius L. — Bálin. Csak a Kis-Rábából gyűjtöttem. A legnagyobb kézrekerült példány fél kg-os volt. Chondrostoma nasus L. — Paduc. Néhány példányát gyűjtöttem, csak a Repcéből és a Kis-Rábából, 1962 tavaszán. 10—12 cm nagyságú egyedek voltak. Cobitis taenia L. — Vágó csík. Az állandó vizű csatornák gyakori hala. 1962 nyarán számos példányát gyűjtöttem a kárásszal és a réti csíkkal együtt. Misgumus fossilis L. — Réti csík. Amikor a Hanság kiterjedt lápvilág volt, valamennyi pocsolyában, tóban tömegesen fordult elő, és szekérszám szállították a ,,csíkászok" a környező falvakba. Az egykori Csíkos-tó elnevezés az illető tóban tömeges előfordulásával kapcsolatos. Ma már sehol sem gyakori, leginkább a csatornákban található. Silurus glanis L. — Harcsa. A hansági vizek legértékesebb, legnagyobb számban előforduló és így a legközönségesebb ragadozó hala. Leginkább a folyókban található, a csatornákban ritka. A nagyobb példányok már ritkák. Amiurus nebulosus La Sueur. — Törpeharcsa. Hazánkba 1902-ben telepítették be Észak-Amerikából. Valamennyi hansági folyóban megtalálható. A Kis-Rábában gyakoribb. Esox lucius L. — Csuka. Közönséges a Hanság folyóiban és csatornáiban. A Kis-Rába, Repce, Rábca mellett a kisebb-nagyobb csatornákban is megtalálható. 1—2 kg-os példányok gyakoriak. Lota Iota L. — Menyhal. A harcsa és a márna után a hansági folyók leggyakoribb hala. 40—60 cm-es példányok a leggyakoriabbak. Perca fluviatilis L. — Sügér. Gyakori a Hanság folyóiban és csatornáiban. Viszonylag kisebb példányok a gyakoriak. Acerina cernua L. — Durbincs. A Kis-Rábában és a lassúfolyású csatornákban gyakori. Acerina schraetzer L. — Selymes durbincs. Egy alkalommal gyűjtöttem a Repcéből, 1963 tavaszán. Lucioperca lucioperca L. —Süllő. A Balaton híres nála a Hanság vizeiben is előfordul. Kis-Rába, Repce és a Rábca a leggyakoribb gyűjtési helye. Aspro zingel L. — Magyar bucó. A Repcéből és a Kis-Rábából gyűjtöttem, kis számban. Általában 10—15 cm-es példányok voltak. A Hanság területén 33 halfajt találtam. Hazánkban előforduló halaknak több mint felét sikerült kimutatnom. Legnagyobb részük európai, közép-európai, ázsiai, nagy eltérj edésű (eurytop) fajok. A fajoknak ilyen nagy számiban való előfordulása azzal magyarázható, hogy a Hanság vízrendszere változatos foiotopot biztosít, mert az egészen lassúfolyású, szinte állóvizű csatomnak mellett, 358
