Arrabona - Múzeumi közlemények 6. (Győr, 1964)

Sey O.: Adatok a Hanság gerinces állatvilágának ismeretéhez

retek megkívánják, végül pedig a gerinces faunát tárgyalom. A fajok rendszeres leírása mellett utalok ökológiai és zoocönológiai vonatkozásokra is. A Hanság természeti viszonyai A Hanság medencéje, amelynek kiterjedése kb. 100 ezer kat. hold, a Kisalföd Ny-i szögletében helyezkedik el, Kapuvártól 8—10 km távolságra É-i irányban. Mindössze 35 ezer kat. holdra tehető a mai értelemben vett „ősi" Hanság területe. (1. vázlat). A Hanság kialakulása szoros kapcsolatban volt a közvetlen környezete, a Kisalföld változásával. A Kisalföld medencéje a Keszthely-Gleichenbergi hátság kialakulásával vált szárazulattá. A peremén elhelyezkedő folyók (Duna, Repce, Rába, Marcal) együttes akkumulációs munkája hozta létre a Hanság körülgátolt medencéjét. Felszínének kiformálásában a peremén elhelyezkedő folyók kisebb-nagyobb áradásai, végleges kialakításában pedig a viharos szelek játszottak fontos szerepet. A jelenlegi állapotok kialakulása a XIX. sz.-tól a XX. sz. folyamán ment végbe, amikor a Hanság lecsapolásával megszüntették a lápot. Neve — Kövér (33)* szerint — ma még nem egészen tisztázott eredetű. A szó tövének legrégibb alakja a „han", amelyből a „hány", ill. a mai formában használatos hanság alak létrejött. A név ingoványos, zsombékos lápterületet jelent. Nagyobb település a Hanság területén nem található, kisebb lakott helyek az ún. majorok (öntés-major), dombok (Földvárdomb) a Hanság magasabb részein az ún. lápszigeteken jöttek létre. (2. vázlat.) Éghajlati viszonyait illetően — mivel a Hanság területén meteorológiai állomás nincs — csak a peremvárosok meteorológiai állomásainak adataira és a szubjektív megfigyelésekre támaszkodhatunk. Nappal az erősen felmelegedő fekete talaj, a rövényzettel való erős borítottság sajátos mikroklímát hoz létre. (2. ábra). A lecsapolás gyökeresen átalakította a Hanság vízrendszerét is. Fő vizének a Hanság csatorna tekinthető. Ebbe a csatornába több folyó és számos kisebb csatorna ömlik. Tőzeggyárnál az Ikva, a Repce és a Kis-Rába egyesüléséből létrejött Rábca pedig Rábcakapitól É-ra éri el a csatornát. A Hanság egykor híres tavai (Király-tó, Fövenyes, Harcsás-tó, Csíkos-tó stb.) is áldozatul estek a lecsapolásnak. Állandó vizű tava nincs. A Barbacsi-tó és a Fehér-tó csak az ornisz szempontjából sorolható a Hansághoz. Az egykori tavak helyét térszíni bemélyedések, nádas foltok (9. ábra), vagy időszakos talajvíz felgyülemlések jelzik. (10. ábra). Egész éven keresztül csak a folyókban és nagyobb csatornákban található víz. A víz azonban továbbra is több gerinces állatnak az élettere. A Hanság növényzete a lecsapolás előtti állapotokhoz képest, lényegesen más képet mutatott, mint amilyenek a jelenlegi viszonyok. A kedvező éghajlat, a bőséges víz, optimális feltételeket biztosított a vízi vegetáció számára. Az állandóan vízzel borított lápon hatalmas „erdőséget" alkotott a nád (Pragmites communis) és egyéb vízi asszociációk. A hatalmas nádas (Phragmitetum) és harmatkása (Glyceritum aquaticae) „rengetegeinek" csupán csak elszórt töredékei vannak. Az egykori zsombékosoknak úgyszólván nyoma sincs. A mocsári * A tanulmányban a nevek mellett, zárójelben szereplő számok a szövegvégi irodalmi művek hivatkozási számai. 348