Arrabona - Múzeumi közlemények 6. (Győr, 1964)

Fügedi E.: Jelentés a II. várostörténeti konferenciáról

város zenei élete 1497—1926" (Győr, 1930.) című munkáját. A győri nyomda és helyi sajtó történetére Jenéi Ferencnek a „Régi magyar irodalmunk és a győri Streibig nyomda" (Győr, 1939) és Pitroff Pálnak a „Győri sajtó története" (Győr, 1915), című munkája emelhető ki. Jóllehet Németh Ambrusnak „Győri Királyi tudományakadémia története" (Győr, 1904) c. műve hézagpótló munka, azonban az intézmény néhány évvel ezelőtt állami levéltárba került iratainak futólagos vizsgálata is azt mutatta, hogy ez a forrásanyag még nagyon sok — éppen a negyvenes évek politikai-kulturális életére vonatkozó — adatot tartalmaz. A bencés gimnázium történetével Acsay Ferencnek a „Győri katolikus gimnázium története 1626—1900" (Győr, 1901.) című munkája foglalkozik. A győri tanítóképző múltjára vonatkozóan Sohleich Lajosnak a „Győri kir. kat. tanítóképző intézet története a reformkorban" (Győr, 1941.) című tanulmányát kell megelítenünk. Bedy Vince a Győri nemzeti rajziskola történetét (Győri Szemle, 1930) írta meg. Petz Aladár „Győr. sz. kir. város Szentháromság közkórházának múltja és jelene" (Győr, 1929.) című könyve sok jól használható statisztikai adatot is tartalmaz a kórház betegforgalmáról. Említést érdemelnek a különböző foglalkozású és társadalmi állású polgárok mindennapi, továbbá a megye és város politikai életére vonatkozó munkák. Lám Frigyes „Egy győri polgár a reformkorszakban" (Győr, 1928.) című kivonatos naplóismertetése Ecker János naplóiról e korszaknak értékes forrásanyaga, azonban az ilyenfajta szemelvényes naplóismertetés sohasem pótolhatja a kutató számára az eredeti napló átvizsgálását. Vörös Károlynak „Egy győri nemes könyvtára a forradalom előtt" (Magyar Könyvszemle 1955) és „Egy borbélylegény napjai Győrben 1823-ban" (Arrabona 1962.) című írásai egy tisztségviselő nemes műveltségére, illetve a céhbeli élet hétköznapjaira vetnek fényt. Lengyel Alfrédnak a „Magyar jobbágyság felszabadulása" (Győr, 1948.) és a „Reformkor eleji Győr megye a haladó szellemű köznevelés szolgálatában" (Arrabona 1962.) című tanulmánya a megye, Jerffy Géza „Hergeszell Ferenc, Győr város utolsó rendi követe a pozsonyi diétán" (Győri Szemle, 1931.) című tanulmánya a város politikai életére tartalmaz sok jól használható adatot. A forradalom és szabadságharc történetével terjedelmesen foglalkozik Szávay Gyula „Győr" (Győr, 1896.) című monográfiája. Munkájának — amely az események gazdasági-társadalmi hátterének és belső összefüggéseinek vizsgálatát teljesen nélkülözi — érdeme az, hogy az általa ismert szépszámú egykorú nyomtatvány szó szerinti szöveges, nem egy esetben fotokópiás közlését adja. Az „1848 Győrött és Győr-Moson vármegyében" (Győr, 1946). című, s a győri városi múzeum munkaközössége által készített összeállítás — bár elsősorton népművelő céllal készült s így a forrásokra való hivatkozás, sőt a szerzők neve nélkül jelent meg — a maga nemében kitűnő munka, s követendő példa lehet arra, hogy hogyan lehet népszerűsítő, de egyszersmind tudományosan jól megalapozott kiadványokat szerkeszteni. Lengyel Alfréd „Győr 1846—49-es eseményei egy ismeretlen napló tükrében" (Arrabona, 1961.) címmel egy eddig ismeretlen napló alapján kísérte végig az eseményeket. A folyóirat ugyané számában Turányi Kornél Klapka György seregének 1849. évi komáromi kitöréséről ír. Az 1848-as városi társadalmi harcokról, továbbá a Győr vidéki parasztmozgalmakról e referátum készítője írt tanulmányt az Arrabona 1961., illetve 1962. évi számában. III. További alapos kutatást és feldolgozást igényelnének a következő kérdések : 301