Arrabona - Múzeumi közlemények 6. (Győr, 1964)
Lengyel A.: A királyi (Győr) megye területi és társadalmi összetétele, szervezeti fejlődése
népekkel együtt. 63 — A XIV. század második felében már „villa Zegye" (Zeghye) néven szerepel egyes oklevelekben. 64 Táp. (Tapan.) Egy 1250-ben kiadott oklevél szerint a király lovászai lakták a tápi földek jelentékeny részét, 65 míg a fennmaradó terület csekély kivétellel a pannonhalmi apátság birtokai közé tartozott. Később a XIII. század vége felé (1292-ben), az itt élő udvarnokok földjeiről történik említés, amelyeket III. Endre király ugyancsak az apátságnak adományozott, a velük szomszédos szentmiklósi udvarnok-földekkel együtt. 66 TápS zentmiklós. Az írásos emlékekben található legkorábbi előfordulásai kapcsán Ilmár (Ylmar) néven olvashatunk erről a településről, 67 amely minden bizonnyal királyi szolganépek lakóhelyéül szolgált, mert — mint már Tápnál érintettem — 1292-ben III. Endre a templomáról ekkor már Szent-Miklósnak nevezett települést udvarnokaival együtt a pannonhalmi apátságnak ajándékozta. 68 Tarján. (Toryan.) Részben a győri vár tartozéka volt, de a királyi udvarnokok is rendelkeztek itt földekkel, amit egy 1086-ban kiadott, a ibakonybéli apátság birtokairól szóló oklevél is bizonyít. 69 Később 1240-ben, majd 1252-ben történik említés a Tarjánban lakó királyi szőlőművesekről, akik IV. Béla adományozása folytán az utóbbi időpontban földjeikkel együtt a turóci premontrei prépostság birtokába kerültek. 70 Amit az előző felsorolással kapcsolatosan már megállapítottam, ugyanaz érvényes a király családi birtokaira vonatkozólag is. Valószínű, hogy ezek száma is nagyobb lehetett, mint amennyiről a megmaradt, illetve mindezideig felkutatott dokumentumok megemlékeznek. Bár ha figyelembe vesszük a jelentékenyebb egyházi, valamint világi célokra (főleg a Héder nemzetség részére) történt birtokadományozásokat, akkor lényegesen más képet nyerünk. Arra kell ugyanis gondolni, hogy e nagymérvű ajándékozás csak a királyi várföldek és a családi javadalmak rovására történhetett. — Ha először a nagyobb egyházi jellegű donatio-kat tesszük vizsgálat tárgyává s ezek közül is csak azokat, amelyek a részletezett két fenti csoport helynevei között nem szerepelnek, akkor még a következő helymegjelöléseket, illetve területeket kell a már .megnevezetteken kívül számításba venni: 1. A Győri Püspökség birtokaiból: Bánfalva (elpusztult település, valószínűleg Győrtől délkeletre), Kertesszer, Királyfölde (mindkettő a mai Győrbe olvadt), Kisbajcs, Macsó (elpusztult település, Pertől északnyugatra), Pér, Pinynyéd és a mai Révfalu egy része. 2. A Győri Káptalan birtokaiból: Bácsa, Fehértó, Patona (a mai Rábapatona), Sáránsére (elpusztult település, a mai Sárás puszta helyén), Sebes (elpusztult település, Koroncó és Gyirmót között), Söptér (elpusztult település, a mai Töltéstavába olvadt, Söptér puszta helyén) és Vámos. 3. A Pannonhalmi apátság birtokaiból: Alap (elpusztult település a mai Bőnyrétalaptól délkeletre), Alsók (a mai váraljai rész nélküli Győrszentmárton 63 Fejér i. m. VII. 5. 306. 64 MOL Dl. 8526. és 8527. (XIV. század vége.) 65 Wenzel i. m. II. 2. 66 Wenzel i. m. V. 60. 67 Erdélyi i. m. I. 261. 68 Wenzel i. m. V. 60. 69 Wenzel i. m. I. 34. 70 Fejér i. m. VII. 5. 303—307. és 346. 27
