Arrabona - Múzeumi közlemények 6. (Győr, 1964)

Fügedi E.: Jelentés a II. várostörténeti konferenciáról

(1915), Mohi Antal Győr elestének és visszavételének történetét írja meg (1913) népszerűsítő munkájában. Pitroff Pál a győri sajtó történetét írja meg. (1915). A Győri Szemle megindulása ia korszak megismerésének munkáját is előbbre vitte. Bedy Vince említett dolgozatain kívül Szabady Béla, Csizmadia Andor, Jankó László, Lengyel Alfréd, Német Ambrus, Pfannl Jenő, Stengl Marian, Tomaj Ferenc dolgozatai sok értékes adalékkal gazdagították a korszakra vonatkozó ismereteinket. A Győri Szemle évfolyamain kívül is jelentek meg tanulmányok. A Pannonhalmi Füzetek között Kelemen Athanáz és Piszker Olivér disszertációi Keresztély Ágost és Zichy Ferenc győri püspökök működéséről. Szabady Béla Draskovics György püspökről írt monográfiát (1936). Maggiorotti és Florio Bánfi a Hadtörténelmi Közleményekben közölt tanulmányt Győr váráról. — Már a felszabadulás után jelent meg Borbiró Virgil és Valló István alapvető munkája „Győr városépítéstörténeté"-ről. E szemre talán sokat mutató irodalom csak néhány dolgozatában állja a kritikát. Legtöbbjük csak adatközlés, vagy ha feldolgozás igényével készültek, módszerükben, szemléletükben elavultak. Részletes bírálatok helyett csak Villányi és Bedy műveire utalunk. Villányi az első telekkönyvet nem közli teljesen, pedig a teljes közlés alapján világos képet kaptunk volna az 1565-ben megindult városrendezésről és az 1617-es telekkönyben rögzített városkép kialakulásairól. Bedy Vince nagy monográfiáiban a káptalan levéltárainak teljes és kimerítő ismeretében dolgozik, de már a helyi más levéltárakat alig ismeri, a kor szakirodalmát egyáltalán nem veszi figyelembe. A győri iparról tanulmányt közöl, anélkül, hogy a múzeum rendkívül gazdag céh iratanyagát felhasználta volna. E tények ismeretében a 16—18. századi Győr történetének előkészítéséhez át kell vizsgálni elsősorban a győri levéltárakat. A város és megye, a káptalan hiteleshelyi és magán levéltárát, a püspöki levéltárt. Eddigi kutatóink elhanyagolták a pannonhalmi levéltárak győri vonatkozásainak átvizsgálását, pedig a Pannonhalmi Rendtörténet egyes köteteiben bőségesen találunk győri anyagot. Az OL-ban különös gonddal kell a pénzügyigazgatási levéltárakat tanulmányozni. Külön felhívom a figyelmet a családi levéltárak missilis anyagára. A Nádasdy, Batthyányi, Thurzó, Eszterházy családok levéltáraiban gazdag anyagot találhatunk Győr mindennapi életére. És módot kell találnunk a külföldi levéltárak, elsősorban a német nagyvárosok — Bécs, Nürnberg, Strassburg, Ulm stb.-re gondolok most — anyagának megismerésére. Fel kell hívnom a figyelmet Malyusz Elemérnek a Századok 1944. évfolyamában hely történetírásunk feladatairól közölt tanulmányára. Ez éppen Győr monográfiája megírásának gondjaiból született és benne gyakorlati módszereket találunk a külföldi kutatás megszervezésére, természetesen a mai viszonyokhoz alkalmazva. És most végezetül a közvetlen feladatok közül néhányat felsorolunk: 1. Tisztázni kell Győr topográfiai kialakulását. 2. Meg kell írni a győri ipartörténetet, a múzeum nagyértékű céhgyűjteményének figyelembe vételével. 3. A győri kereskedelemről még csak vázlat sem jelent meg. Amit tudunk, más tárgyú tanulmányok, monográfiák győri adalékaiból merítettük, pedig a városi és káptalani levéltárak a kutatásnak nagyon jó alapul szolgálnak. 4. Tisztázni kell a város polgárságának a földesúr székeskáptalannal és a vár katonaságával való viszonyát. Alapvető társadalmi, nemzetiségi, vallási problémák megvilágítása szükséges itt, amelyek mind összefüggenek. 264