Arrabona - Múzeumi közlemények 6. (Győr, 1964)

Fügedi E.: Jelentés a II. várostörténeti konferenciáról

felében nem ritkák ezek az esetek, s vannak évtizedek, mikor győri kalmárcsaládok fiai döntenek a város és megye életéről, sőt az ő szavuk dönt a győri püspök székében is. Az 1620-as években a győri tőzsércsaládból származott Lépes Bálint (1619—1623) és Dallos Miklós (1623—1630) püspök főispánok idején az egymással szoros rokoni kapcsolatot tartó győri kereskedőcsaládok irányítják a várost és megyét. Sajátos korszaka ez a város életének és nemességre emelkedett polgárainak, amely minden feudális hibája mellett is sokban rokonszenves. Talán egyik legjellegzetesebb tulajdonsága feltétel nélküli magyarsága. Nem enged maga közé németet és keményen szembeszáll az idegen katonai hatósággal. A marhakereskedelem válsága következtében a vagyonos polgár-nemesség kihúzódott birtokaira és helyét átadta a német kereskedőknek. És most a német kereskedő tőke nehezedik a városra. A város magyar polgársága körében nagy az elkeseredés, a Wesselényi összeesküvés idején Győrött is szervezkednek. Különösen a vár magyar katonasága és az iparosok között találjuk ennek jeleit. A Rákóczi-szabadságharc kitörése után a vár német katonasága német polgársággal őrzi meg a várat. Pedig a megye azóta, hogy a kurucok a megyében megjelentek, Rákóczi mellé állott, a város polgárságának magyar része nem titkolja kuruc érzelmeit, a nemességet meg kell kardjától fosztani, a város katonasága állandóan szökdös Rákóczi táborába, de hiába, Győrt bástyái és a vár katonasága a polgárság német részével megőrzi labancnak. A Rákóczi-szabadságharc után a minden eszközzel támogatott német polgárság, mert népi tartalékainak folytonossága is biztosítva volt, szívós küzdelemben a magyar polgárság fölé kerekedett. * A 16. század győri szellemi életét a reformáció térhódítása, a 17. és 18. századét az ellenireformáció mozgalmai foglalkoztatták. Az egyházmegyében az 1520-as években jelentkező reformáció Győrött csak az 1540-es években kezdett tért hódítani. Elsősorban a katonaság támogatta a hitújítás terjesztőit. Egyidőben három lelkész — a magyar és német katonáké és a landsknechteké — hirdette az új hitet. Külön iskolát „a seregiskolát" is tartottak fenn gyermekeik számára. Ebben a seregiskolában tanít Sibolti Demeter és tanul Szentzi Molnár Albert. — A régi hit tollforgatói a püspökök és a káptalan tagjai közül kerültek ki. Ismert Ujlaky Ferenc, Gregoriancz Pál, Liszthy János és Draskovics György püspökök szerepe a magyar késő-humanizmus történetében. Fejérkövy István őrkanonok, a későbbi esztergomi érsek az újra éledő katolikus irodalom tevékeny munkása. De akár a református, akár a katolikus írók munkásságát vizsgáljuk, vajmi kevés közük van Győrhöz. Csak a 17. században alakul ki Győrött irodalmi élet. Náprági Demeter győri püspök az utolsó magyar humanista főpap alakít ki Győrött egy kis írói kört. Ö hozza ide Balásfi Tamást, Pázmány hitvitázó társát, a görögül verselő kitűnő jogtudós Nagyfalvy Gergelyt, Kopcsányi Mártont a szorgalmas ferences írót és Nyéki Vörös Mátyást a magyar barokk első költőjét — és velük egyidőben dolgozik a révfalui református lelkészlakban, nyomorúságos körülmények között, Pálházi Göncz Miklós. 1626-ban Dallos Miklós megtelepíti a jezsuitákat. Rendházukban működik éveken át a század második felében a történetíró Hevenesy Gábor, a hitvitázó Sámbár Mátyás és a botanikus Lippay János. A század utolsó évtizedében je262