Arrabona - Múzeumi közlemények 6. (Győr, 1964)

Lengyel A.: A királyi (Győr) megye területi és társadalmi összetétele, szervezeti fejlődése

elpusztult település. Egy 1234-ben kelt oklevél már említést tesz róla, mint a király szolganépeinek a lakóhelyéről.

40 1251-ben a mórichidai premontrei prépostság alapítólevele rögzíti, hogy a prépostság pöki birtoka határos a Harasztiban lakó királyi lovászok földjeivel.

41 Kajár. (Kayar.) Eredetileg legnagyobb részét a király szolganépei lakták, de 1037-ben I. István a bakonybéli apátságnak adta e földeket a rajtuk élő királyi udvarnokokkal együtt.

42 Sorsuk tehát osztozott az árpási település királyi szolganépének a sorsával, sőt — mint a továbbiakból kiderül —, első uralkodónk a ponyvádi és részben nyúli udvarnokok földjeivel is ennek a monostornak a javadalmait növelte. Királyfölde. (Kyralfewlde.) A mai Győr vasútállomás-környéki részén terült el és mint a neve is mutatja, az uralkodó családi birtokai közé tartozott.

43 A XIV. század közepe táján egyik fele már a győri püspökségé, másik fele pedig a Hédervári család tulajdonába került. Kulcsod. (Kulchwd.) A XIII. század derekán egy részét még a király feltételes szolgálatokra kötelezett szolganépei és szekeresei lakták. 1252-ben azután IV. Béla a turóci prépostságnak adta a kulcsodi földeket népeikkel együtt, akárcsak a vele szomszédos Negyeven határát.

44 Megyer. (Merena.) Első okleveles előfordulásai során Merena alakban szerepel ez a település,

45 amelynek nagyobb része nemzetségi kézben maradt, de a királynak is volt itt személyi jellegű birtoka. Földjein túlnyomórészt vincellérek gazdálkodtak, akik királyi adományozás révén 1252-ben, az úgynevezett Szőlős-Megyer megjelölésű területtel együtt, a IV. Béla által alapított turóci prépostság birtokállományába olvadtak.

46 Később a bakonybéli apátság is szerzett itt földeket. Mérges. (Merges.) Egyik része eredetileg minden bizonnyal királyi javadalom volt, mert egy 1291-ben kiadott oklevelében III. Endre újból megerősítette Poky Tamást a IV. Lászlótól kapott mérgesi földek birtokában, amelyeken királyi lovászok laktak.

47 Negyeven. (Negeuen.) E település helye Kulcsodtól nyugatra lehetett és legkorábban egy 1252-ben kelt oklevél említi, mint a király udvarnokainak, illetve szekeres szolganépeinek lakóhelyét.

48 IV. Béla ugyanebben az esztendőben — mint már korábban említettem — a turóci premontrei prépostságnak adományozta a negyeveni udvarnok-földeket, a velük szomszédos kulcsodi határral együtt.

49 Nyúl. (Nuul.) Nagyobb részét a király udvarnokai lakták, akiknek földjeiből I. István adománya révén először a bakonybéli apátság kapott birtokot 40 MOL Dl. 199. (1234) 41 Fejér i. m. IV. 2. 86. 42 Fejér i. m. I. 328. 43 Villányi Sz., Győr vár és város helyrajza... a XVI. és XVII. században. (Győr, 1882) 16. 44 Fejér i. m. VII. 5. 306. és 345. 45 HO I. 5. 46 HO VI. 71. 47 Wenzel i. m. X. 33. 48 HO VI. 71—72. 49 Fejér i. m. VII. 5. 307. és 346. 25