Arrabona - Múzeumi közlemények 6. (Győr, 1964)

Fügedi E.: Jelentés a II. várostörténeti konferenciáról

hospes-ek és milyen szerepet töltöttek be a település gazdasági, társadalmi életében? Hogyan kell elképzelnünk Győr mindvégig fontos kereskedelmi szerepét. Hogyan alakult ki az iparosréteg, különös tekintettel a pannonhalmi apátság környező iparos-falvaira? Mi volt ennek a rétegnek további sorsa az Anjouk előnyös, és Zsigmond Győr számára hátrányos politikája idején? Hogyan került a város (1447-ben) a győri püspökség és káptalan földesúri hatalmába és milyen következményekkel járt ez a döntő fordulat? Milyen vonatkozásban támogatta Mátyás politikája a mezővárosi sorba süllyedt oppidum gazdasági törekvéseit és lakosságának személyes érdekeit? Miért éleződtek ki az osztályharcok a renddé alakuló városi polgárság keretében és fokozódott — különösen a Jagellók korában — a jobbágyi szinten tengődő plebejus elem elszegényedése? Mi volt az oka annak, hogy az 1514-ben parasztháború idején Győr lakossága is passzív magatartást tanúsított? Miképpen alakult a város belső élete a török veszély növekedésével és a végvári feladatok mennyiben éreztették hatásukat a mezőgazdaság, ipar és kereskedelem vonalán? Győr eleste és közel négyéves megszállása milyen törést okozott a város amúgy is lelassult fejlődésében? A felsorolt kérdések megválaszolása részben történeti, részben régészeti feladat. Az Országos Levéltár középkori gyűjteménye, a győri káptalan magánlevéltára és a pannonhalmi apátság levéltára alapján történeti kutatás feladata a város alaprajzának tisztázása, a kereskedelem- és ipartörténet felderítése. A krónikák gondos kiértékelése fényt vethet a 13. század második felének sötét korszakára. Az osztrák elbeszélő források (és talán az okleveles anyag is) sok ismeretlen részlettel szolgálhat Győr 1440—1447 közötti mozgalmas történetére, magánföldesúri joghatóság alá süllyedésére. Ugyancsak a bécsi levéltárakban kell keresnünk a 16. század nagy építkezéseire az első erődítményrendszerre és a Győrben telepített helyőrségre vonatkozó adalékokat. A 13. század derekát megelőző korszakot azonban írott források alapján aligha érthetjük meg. A Káptalan-domb régészeti feltárása, a korai várfal vagy sánc vonalának és természetének, a székesegyháznak, a szintviszonyoknak kérdését csakis a régészet oldhatja meg. Jelenlegi ismereteink csupán a 13. századi püspöki lakótoronyra korlátozódnak, s ez — bármilyen jelentős is az eredmény — még nem elegendő. Első lépésként itt is az eddigi ásatások és leletmentések adatait kellene térképre vinni. Győr középkori története kritikus kérdéseit csak a régészek és történészek szoros együttműködése alapján képzelhetjük el. Jenéi Ferenc: Győr a 16—18 században (1566—1743) Győr története két évszám közé eső korszakát szeretnők az alábbiakban, ha vázlatosan is, vizsgálat alá venni. Az első, 1566 azt az időpontot jelöli, amikor a középkori Győr életformájában és topográfiájában is eltűnt. A középkori város déli városrészei elpusztultak, lakói bevonultak a vár falai közé és a város lakóinak élete a vár védelmének szempontjaihoz igazodott. A másik, 254