Arrabona - Múzeumi közlemények 6. (Győr, 1964)

Fügedi E.: Jelentés a II. várostörténeti konferenciáról

Az alábbiakban teljes szövegükben közöljük az alapreferátumokat, kivona­tosan a hozzászólásokat. Megjegyezzük, hogy egyes hozzászólások az Arrabona jelen számában teljes szövegükben megjelennek, s így ezekre csupán hivat­kozni fogunk. Lengyel Alfréd: Győr városa a középkorban A referátum célja Győr középkori története kritikus kérdéseinek kitapintása a ma rendelkezésre álló irodalom eredményei alapján. A beszámoló érdemi részét megelőzően azonban helyénvalónak tartom, hogy a város középkori tör­ténetét rövidre fogva áttekintsem. Az Arrabona néven ismert és már helyhez rögzíthető kelta település magja a mai Káptalan-domb térségében képződött az időszámításunk előtti 5. század elején. Ez a folyóparti, de mégis áradásmentes területfolt ugyanis önként kínál­kozott a centrum kialakítására. Négy évszázaddal később, amikor Tiberius csá­szár befejezte Pannónia meghódítását a rómaiak ugyancsak ide helyezték lakó­telepszerű táboruk központját. Arrabona jelentősége egyre növekedett és fény­korát Trajanus, majd Hadrianus uralkodása alatt érte el. A pannóniai helyőr­ségek fokozatos kivonása után a ikáptalandombi táborhely és környező vidéke is a népvándorlási hullámok sodrába került. — Az egymást váltó barbár népek közül az avarok tudták itt huzamosabb időre megvetni lábukat, sőt a honfoglaló magyarság megjelenéséig ők biztosították az élet folytonosságát Győr térségé­ben. A rómaiak által megerősített castrumot földvárszerűen kiépítették, úgy­annyira, hogy az a Nagy Károly által indított 791. évi nagy ostromig ellenállt az időnkinti támadásoknak. A hazát kereső félnomád magyarok a Rába-Rábca torkolatának területén avarokkal kevert szláv elemeket találtak, melynek fejlettebb gazdasági kultúrája hatással volt a megtelepülök további életmódjára. A mai Győr és közvetlen környékének területén elsősorban a fejedelmi törzs foglalt szálláshelyeket és bizonyosra vehető, hogy a szlávok által is használt, nagyjából helyreállított föld­várszerű erősséget a magyarság is irányító gócpontként vette birtokba. — Az egykori Arrabona fejlődése ettől kezdődően szoros összefüggésben állott azok­kal az erőfeszítésekkel, amelyek a hatalom központosítására és a primitív államszervezet kialakítására irányultak. Az első lépéseket már Géza fejedelem tette meg ebben az irányban, amikor a belső ellentétek felszámolása érdekében külső segítséget is igénybe vett. így került e vidékre nyugatról a germán szár­mazású Győr lovag is, aki érdemeinek elismeréséül birtokokat kapott I. István­tól, majd a várispánsági (királyi megyei) szervezet kiépítése során elnyerte az Arrabona helyén létesített székhely comes-i tisztségét. (A Comitatus Jauri­nensis igazgatási és gazdasági centruma minden bizonnyal tőle vette át a Győr — Geur — nevet.) A káptalandombi vár belső, fellegvári része — a győri püspökség 1009 körüli alapítása után — püspöki tulajdont képezett, míg a külső építmények területükkel együtt a király, a dél és kelet felől csatlakozó váralja pedig a győri káptalan birtokába tartozott. E települési mag közvetlen szomszédságában persze már kisebb lakott telepek is kialakultak, amelyek összességükben idővel a várossá fejlődés térbeli lehetőségeinek keretét alkották. A népesség szám­arányát a püspökségi, illetve várispánsági székhely ide történt helyezése folytán aránylag magasnak kell feltételeznünk. 250

Next

/
Thumbnails
Contents