Arrabona - Múzeumi közlemények 6. (Győr, 1964)

Dávid L.: A népi demokratikus forradalom Győr-Moson megyében 1945–1948

feketézők és spekulánsok, akik mindenekelőtt gazdasági téren okoztak érzékeny károkat, főképpen a munkásosztály ellen. Az ipari munkások és az alkalmazottak hihetetlenül nehéz élelmezési viszonyok mellett végezték munkájukat. Az infláció következtében nagyon gyorsan romló pénz (pengő) nem biztosított vásárló értéket. Ezt a tényt a feketézők és spekulánsok aljas módon kihasználták (ruháért, fehérneműért, bútorért, ékszerért: jegygyűrű stb-ért adtak csak élelmiszert). Ennek a politikai következményét — az elégedetlenséget — a jobboldal arra akarta felhasználni, hogy az éhezést a kommunisták és politikájuk számlájára írják. (A baloldali munkásszervezetek a reakció tevékenységének ellensúlyozására, az ipari munkások életkörülményeinek megjavítására vezették be a pénzfizetés mellett az un. kalória juttatást: olaj, liszt, melasz, zöldségfélék stb. osztását.) A kommunista párt szervezeteinek a megyében nehéz volt a helyzetük. Egyszerre kellett harcolni ok a fasiszta erők, valamint a kisgazda és szociál« demokrata jobboldali vezetők ellen. A kommunisták — felismerve hibáikat is — a kialakult helyzetnek megfelelően változtattak módszereiken, hogy maguk mellé állítsák a tömegeket, mindenekelőtt a munkásságot. Hogy a középutas szociáldemokrata politikán nevelkedett munkásokat is megnyerjék a baloldali eszmék számára, hogy a reformista szociáldemokrata vezetőket a kommunistákkal való együttműködésre késztessék: meg kellett szüntetniök a sok esetben „balos", szektás álláspontjukat (mely egyébként is helytelen volt.) A kommunista titkári értekezlet határozatot fogadott el, ezt felhívásként közölte a sajtóban, s elküldte a megyei szociáldemokrata titkárságnak. Felszólították őket, hogy együttesen lépjenek fel a munkások helyzetének megjavításáért, „... erélyes intézkedéseket hozzanak a feketézők, vagyonrejtegetők és spekulánsok ellen ..., az államgépezetből seprűzzék ki a reakciós, korrupt elemeket."

146 Ez a határozat része volt az országos programnak, mely a következőkben foglalható össze: a demokratikus átalakulás továbbfejlesztése, az újjáépítés ütemének fokozása, a rend, a biztonság megteremtése, a drágaság és az infláció letörése. A program végrehajtásának feltótele: nemzeti összefogás a fasiszta, nagybirtokos reakció ellen. A kommunistáknak a nemzeti összefogáson belül a fő figyelmet arra kellett fordítaniuk, hogy a két demokratikusabb munkás- és szegényparaszti tömegű párttal (SZDP és NPP) szorosabb együttműködést valósítsanak meg. A megye szociáldemokrata vezetői kénytelenek voltak elfogadni az együttműködést, mert ha nem állnak a kommunista javaslat mellé, nyíltan közösséget vállalnak a legsötétebb reakcióval, lelepleződnek. (Ebben az időben nagyarányú vagy önre jtegetést fedtek fel a győri Kereskedelmi Bankban. Több milliárd értékű, be nem jelentett valutát — dollárt, frankot, Napóleon-aranyat — koboztak el. Ez nagy felháborodást váltott ki a dolgozókból. Ugyanekkor emeltek vádat — korrupció miatt — dr. Tézsla János alispán ellen.

147 A kommunista párt változtatott politikáján az üzemekben is. Az üzemi bizottsági választásokon engedményt tett. Bár a szakszervezeti élet minden területén többséget élvezett: beleegyezett a paritásos elvbe. Ez elősegítette a munkásegység megvalósulását, mely a munkásosztály vezető szerepének bizto146 DSzN I. évf. 124. sz. 147 GyÁL Főispáni iratok 1946. 134. ikt. sz. 245