Arrabona - Múzeumi közlemények 6. (Győr, 1964)

Dávid L.: A népi demokratikus forradalom Győr-Moson megyében 1945–1948

adta meg rá a választ a szociáldemokraták nagygyűlésén. (Beszédét röplapon is megjelentették. (24. ábra)

113 „Előttünk az angol, svéd, francia, dán, finn, norvég példa, és nem tudom, miért kell nekünk okosabbaknak lenni és más politikát csinálni, mint ezeknek." „Mi tisztában vagyunk azzal, hogy egyedül nem tudjuk leküzdeni a nehézségeket, éppen ezért azokkal kell együtt dolgoznunk, akikkel 1941—42-ben is együtt dolgoztunk. Ez volt a Kisgazda Párt."

114 Tehát nem a kommunista párttal kell haladni a munkásegység útján! (Peyer győri képviselővé történt jelöléséről érdemes megjegyezni, hogy őt a központi választmány Veszprém megyében szándékozott felléptetni. A győri vezetők írásokkal és küldöttségekkel ostromolták a központot, hogy „Peyert Győr kapja meg". Fő érveik közé tartozott: a Veszprém megyei bányászok között könnyen vereség érheti Peyert, mert emlékeznek a bányászokkal szemben elkövetett régi cselekedeteire.) Peyer beszédére szinte ujjongva írta Kotormán: „Ez volt az a beszéd, amelyet nem lehetett félreérteni!"

115 Ebben Kotormánnak tökéletesen igaza volt, mert minden világosan gondolkodó ember tisztán látta, hogy Peyer a burzsoá állam híve és semmit sem változott 1941—42 óta. Érdemes kissé részletesebben megvizsgálni a Peyer által vezetett jobboldal múltbeli tevékenységét. (Szélig, Szeder, Kéthly, Malasits stb.) 1941-ben „A június 26-i minisztertanácson Bárdossy elfogadtatta a Szovjetunió elleni hadüzenetet, s ezt másnap napirend előtt a képviselőházban egyszerűen bejelentette — anélkül, hogy ez ellen bárki is tiltakozott volna."

116 Peyerék (a kisgazdákkal együtt) sem a háború, sem a súlyos alkotmánysértés ellen nem emelték fel szavukat! Ezt megtoldották azzal, hogy június 27-én (a hadüzenet napján) a párt- és szakszervezeti titkárok kötelességévé teszik: „ ... minden felelőtlen sztrájkra bujtogatóval szemben erélyesen fellépni, mert a jelenlegi helyzet nem alkalmas bérkövetelések kiharcolására, még kevésbé a politikai követelésekre."

117 Az országgyűlésen sem elégedtek meg az egyszerű tartózkodással. Malasits — a honvédelmi tárca 1943-^as költségvetési tárgyalásán — a következőket mondta: „Ma a legfontosabb szempont a hadseregünk korszerű fegyverekkel való felszerelése."

118 (A fasizmus oldalán, a szövetségesek — a Szovjetunió — ellen.) A kisgazdapárt politikai vezetése is „... felelős azért, hogy a parasztság kifosztva, kirabolva, reményeiben csalódva, tehetetlenül nézett szembe a közelgő tragédiával: a háborúval, amelyről tudta, hogy elsősorban az ő vérét és életét követeli áldozatul."

119 Ezzel a kisgazdapárttal kötött szövetséget a szociáldemokrata párt 1943 nyarán. A jobboldali szociáldemokrácia az 1941—42-es éveket kívánta volna viszsza? Nem egészen. De azt sem, mely kialakulóban volt. Ezt világosan ki is fejtette Peyer a választási beszédében: „Mi hálával és elismeréssel tartozunk annak a hadseregnek, amely felszabadított bennünket." „Most azonban azt kell kérnünk, hogy engedjenek bennünket élni (!), úgy élni, ahogy mi akarunk."

120 Ez a szovjetellenes támadás egyenes folytatása a fasizmus időszaka alatti maga113 a—b XJM helytörténeti raktár 54.478.11. és 54.478.15. lsz. 114 GyM I. évf. 38. sz. 115 Uo. 39. sz. 116 Kállai Gy., A magyar függetlenségi mozgalom 1939—45 (Bpest, 1955) 83. 117 Nemes D., Magvarország felszabadulása (Bpest, 1960) 39. 118 Kállai Gy., i. m. 187. 119 Uo. 57. 120 GyM I. évf. 38. sz. 237