Arrabona - Múzeumi közlemények 6. (Győr, 1964)
Dávid L.: A népi demokratikus forradalom Győr-Moson megyében 1945–1948
földek tulajdonjogát. 79 Rábapatonán a törvényesség és a rend érdekében kizárták a juttatásból az önkényes földfoglalókat. 80 A földreform végrehajtása közben a nemzeti és a földigénylő bizottságoknak ki kellett védeniök a reakció nyílt és burkolt támadását. Erre mozgósították a parasztságot a kommunisták is. (11—12. ábra.) 81 / a " b Néhány helyen a parasztság egy része (örömmel és mégis) félelemmel kezdett hozzá saját földjének megműveléséhez. Ezt a félelmet táplálta a mérnöki hivatal szabotálása a telekkönyvezés területén, de ezt támasztotta alá a papi prédikáció a „magántulajdon szentségének" megsértéséről. A megyei nemzeti bizottsághoz — a székeskáptalan nevében — Harsányi Lajos prépost, dékán-kanonok május 3-i beadványában a következőket írta: „ ... most nemcsak földosztás történik, hanem szétrobbantása, elfecsérlése és rendszertelen elkótyavetyélése a nagybirtok minden ingóságának, felszerelésének, múlt évi termésének és kétéves munkája gyümölcsének." Mindezt minek alapján állítja, mi van a háttérben? Beadványának további része felel rá: „... gazdaságainkban a magtárkulcsot elvették intézőinktől, a bennük levő gabona- és egyéb készleteket a Községi Tanácsok maguk és társaik közt legnagyobhrészben kiosztották". 82 Az igazság az volt, hogy a Földbirtokrendező (nem Községi!) Tanács az elfekvő közel 500 q gabonát részben elosztotta vetőmagnak az újgazdák közt, részben átadta közellátási célokra. A parasztság élt azzal a jogával, de kötelességével is, amelyet a kommunista párt hirdetett. (13—14. ábra.) 83 / ab Az ipari termelés megindulása A munkásosztály részt vett a nemzeti bizottságok munkájában, az igazoló bizottságok tevékenységében és ezeken a helyeken — a lehetőségek szerint — érvényesítette akaratát. Legfontosabb ténykedését azonban saját népi, forradalmi szerveiben: a szakszervezetekben és az üzemi bizottságokiban fejtette ki. A szakszervezetek megalakulásuk percétől új típusúak voltak összetételükben, tartalmi munkájukban egyaránt. Legfontosabb feladatuknak a dolgozók érdekvédelme és a testi, szellemi munkások közvetítése mellett a mozgósító, szervező, nevelő tevékenységet tekintették. Győrött (július 4-ig) 20 szakmának, foglalkozási ágnak alakultak meg szakszervezetei. Július folyamán megalakult a kommunista többséggel rendelkező Szakmaközi Bizottság, amely részben a szakszervezeti munka irányításával, részben az újjáépítéssel és a döntő politikai kérdésekkel foglalkozott. 84 Az üzemi bizottságok az ipari munkások szakszervezetein belül alakultak meg, munkájuk összefonódott. A győri Vagongyárban elsőként megalakult üzemi bizottság (július 7.) után sorra létrejöttek a többiek: grábgyári (július 12.), szeszgyári (július 14.), majd augusztus végéig a megye összes üzemében. 85 Az üzemi bizottságok jogkörét az 1945. február 18-i iparügyi miniszteri rendelet 79 Uo. júl. 12-i jkv. 80 Uo. ápr. 29-i jkv. 81 a—b XJM helytörténeti raktár 54.491.2. és 54.491.3. lsz. 82 GyÁL NB iratok 1945. máj. 3-i jkv. 83 a XJM helytörténeti raktár 54.491.4 lsz. 83 b XJM VIII. kiállítási terem 7. fali tárló. 84 SzGy I. évf. 11. sz. 85 Uo. 34. sz. és GyÁL NB iratok 1945. jún. 12-i és 14-i f jkv. 15 Arrabona 225